Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
89. Nyerges János a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettesének feljegyzése Jean Paul-Boncour budapesti francia követtel folytatott beszélgetéséről Budapest, 1961. január 9. Feljegyzés Tárgy: Beszélgetés Boncour francia követtel F. hó 9-én a francia kereskedelmi tanácsosnál adott fogadáson beszélgetést folytattam Boncour francia követtel. Nevezett először kereskedelmi kérdésekről beszélt, de igen összefüggéstelen általánosságokat mondott, nem emelvén ki semmi olyan pontot, amely legkisebb mértékig is pozitívan volna értékelhető. Arról beszélt, hogy bízik a mi ügyességünkben, hogy a Magyarországra bejövő francia áruk importjával szemben meg fogjuk találni a megfelelő ellentételeket. Én igyekeztem megértetni vele azt, hogy itt nem erről van szó, mert ez nem jelentheti a két ország közötti kapcsolatok biztos bázisát, hanem piacról van szó, mégpedig olyan piacról, amely legalábbis biztosítékokat ad nekünk arra, hogy ott megfelelő fizetőeszközhöz jutván fejleszthessük a forgalmunkat. A követ ez után arról beszélt, hogy nem indokolt félelmünk a Közös Piactól. Ezt én visszautasítottam. A további megjegyzései inkább arra vonatkoztak, hogy a magyar mezőgazdaság kollektivizálása export lehetőségeinket csökkenti, mert a minőség romlásával jár. Nyilvánvaló, hogy ezek a megjegyzései nem a kereskedelem fejlesztésével függőitek össze, hanem inkább vitát akart kiprovokálni a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatban. A továbbiak során politikai kérdésekről beszélgettünk. A francia atombomba robbantással kapcsolatban azt a véleményét fejtegette, hogy ezzel De Gaulle tábornok nagy sikert ért el, mert a nyugati atomhatalmakkal szemben fel tudott lépni és ezeket bizonyos engedményekre kényszeríthette. így pld. nagy sikernek könyvelte el azt a Norstad-féle javaslatot, hogy a NATO-t tegyék meg, mint szövetséget, atomhatalommá. A választások eredményéről szólva megjegyeztem, hogy a többség alapján De Gaulle-nak most már lehetősége nyílik arra, hogy beváltsa 1959. szeptember 16-án tett ígéretét az algériai önrendelkezéssel kapcsolatban. A francia követ erre azzal válaszolt, hogy reméli, hogy az új algíri alkotmány értelmében létrejövő önkormányzati testületekbe az ideiglenes algíri 239
