Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
mert azzal, hogy az újonnan felszabadult afrikai országok kormányait - és ENSZ küldötteit - pórázon rángatják /amit az ENSZ közgyűlésén saját szemmel láttam/ ellenkező eredményt fognak elérni, mint amit akarnak. A követ beszélt még arról, hogy szeretnék fejleszteni kulturális kapcsolatainkat. A beszélgetés barátságos hangon folyt és több mint egy óráig tartott. Budapest, 1960. december 10. [Aláírás nélkül] MOL-XIX-J-l-j-Franciaország-4/a-003609/l/1960. 3. dob. Afrika pol.-ja. 188. o. 86. Jean Paul-Boncour budapesti francia követ távirata Sík Endre külügyminiszterrel folytatott megbeszéléséről Budapest, 1960. december 10. Franciaország követsége Magyarországon N° 910 Paul-Boncour úr Franciaország követe Budapesten Maurice Couve de Murville külügyminiszter úrnak A november 2-án kelt 6/PAN számú körlevele értelmében ma reggel a külügyminiszternél tiltakoztam a Parlamentben három nappal ezelőtt elhangzott azon beszéde miatt, amelyben a német csapatoknak a NATO együttműködési szerződés keretében Franciaországba történő békés visszatérése miatt mondott. Miután kifejtettem a Varsói Szerződés keretében a magyarszovjet katonai együttműködésre vonatkozó álláspontunkat, határozottan kijelentettem, hogy ugyan francia földön német csapatok vannak, de azok szigorú ellenőrzés alatt vannak, és így a Szovjetunió és szövetségesei számára biztonságot - sőt egyben bármifajta bonni agresszió ellen garanciát -jelenthetnek Nem várhattam mást, minthogy az egykori szovjet állampolgár Sík Endre méltatlankodni fog amiatt, hogy párhuzamot vonok a Franciaországban állomásozó német, és a Magyar Népköztársaságban tartózkodó szovjet csapatok között. Egyáltalán nem úgy tűnt azonban, hogy a beszélgető partnerem valóban őszintén gondolta azt, ami mondott, és úgy tűnt, hogy csak egyszerűen ő is megismételte azokat frázisokat, amelyek Magyarország 231
