Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
Később a L’Humanité tudósitójától, aki a többi újságíróval együtt részt- vett a megbeszélésen, megtudtam, hogy Boncour követ egy expozét tartott az újságíróknak. Óva intette őket a kommunista propagandától. Elismerte, hogy a népnek ma jobban megy, mint 1956 előtt, de ez kizárólag azért van így, mert itt az egész nép kelt fel a kommunista rendszer ellen. Szerinte ma nincs tömegbázisunk és a párttagok sem megbízhatóak, mert csak anyagi előnyök reményében léptek be a Pártba. A munkások sem támogatják a rendszert és még rosszabb a helyet falun, ahol a parasztok a „kolhozokba” való belépés előtt levágták állataikat. A hatóságok ezt tűrték, mert úgy sem lett volna férőhely az állatok elhelyezésére. Boncour kitért 3 újságírónak aznap vezető katolikus papoknál tett látogatására is. Hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy ezek a papok azért működnek együtt a kormánnyal, mert egyrészt az egyháznak szüksége van az anyagi támogatásra és másrészt nagyobb mozgási lehetőségük van azáltal. A katolikus egyháznak szerinte az a célja, hogy magatartásával a jelenlegi helyzetben maximális lehetőségeket biztosítson magának, vagyis legtöbb előnyt csikarja ki az egyház részére. Ez a követ szerint érthető álláspont. Aznap éjjel Jean Maurice Hermann, a Libération külpolitikai szerkesztője és Herval, az Express című polgári hetilap kulturális rovatvezetője is rövidesen szóbahozták még előtte, Boncour expozéját. Szerintük Boncour véleménye teljesen más ugyan, mint a miénk, de mégsem olyan szélsőségesen jobboldali, mint például a Figaro című párisi napilapé, hiszen Boncour elismerte, hogy a kormány tett lépéseket az életszínvonal emelésére. Nevezettek ezután más témára tértek át és mivel ismertem már Boncour expozéjának tartalmát, nem tartottam helyesnek kérdések felvetését. Budapest, 1960. szeptember 30. Bíró, [olvashatatlan aláírás] MOL-XIX-J-l-k-Franciaország-15/c-006234/4/1960. 17. dob. A francia követ expozéja az újságírók számára. 225
