Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
illetékesek nagyon bosszankodnak. Ő a maga részéről ezt teljesen irreális és helytelen dolognak tartja. Közöltem vele, hogy ezt a részletkérdést nem ismerem, meg fogom érdeklődni és vissza fogok erre térni. Ezt követően átnyújtottam a követnek a Cannes-i filmfesztiválra vonatkozó jegyzékünket, amelyben bejelentjük részvételünket és informáltam arról, hogy a párisi követségünkön keresztül a francia-magyar légügyi egyezmény megkötésére teszünk javaslatot. A követ megkérdezte, hogy a MALÉV tárgyalt-e a Air France-vel [sic!] ebben az ügyben. Közöltem vele, hogy: igen, és a két társaság érdekei a tárgyalás folyamán komoly formában megnyilvánultak. A követ ezt tudomásul vette és hangsúlyozta, hogy a maga részéről befolyását az ügy minél előbbi létrehozására latba fogja vetni. Tréfásan megjegyeztem: remélem, egy-két hónapon belül Paul-Boncour fogja megnyitni a magyar - párisi légi járat első útvonalát. Utolsó kérdésként felvetettem a legutóbb három visszautasított vízum ügyét /Tóth száz. katonai attaché-helyettes és titkára, valamint Tóth Ray- mund külügyi tisztviselő vízumügyeit/. Közöltem vele, hogy ezek a sorozatos visszautasítások miatt a felelősséget és az ebből eredő következményeket a francia félnek kell vállalnia. A követ meglehetősen zavartan azt válaszolta, hogy ismeri az ügyet, de helyesebb, ha Cadollal beszéljük meg, mert a részleteket nem ismeri. Hirtelen áttért az én vízumügyem taglalására, és elmondotta, hogy számára mennyire kellemetlen volt annak elutasítása, de hát a Külügyminisztérium nem tudta a francia Belügyminisztériumot erről a kérdésről meggyőzni.341i Elmenőben kérte, hogy a szolgálatukban levő svájci állampolgárságú gyermekeit nevelő kisasszony számára - amennyiben módom van - intézzem el, hogy hat hónapos, többszöri ki és beutazásra jogosító vízumot adjunk. Ezt a kérést úgy állította be, mint feleségének személyes kérését. Boncour az egész beszélgetés alatt rendkívül zavart volt, nem nézett a szemembe és csak a beszélgetés végén engedett fel merevségéből, bár igen korrektül igyekezett viselkedni. Budapest, 1960. február 1. /?[adványi] J[ános] MOL-XIX-J-l-j-Franciaország-18/b-001302/l/1960. 15. dob. A francia követ látogatása. 56-58. o. 34S Boncour szerint Radványi utolsó mondata, utalva a De Gaulle elleni puccsra, így hangzott el: „Végül Radványi spontánul biztosított arról, hogy itt mindenki De Gaulle tábornok mögött áll az algériai lázadással szemben. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 121. N° 44/Eu. Nouveau directeur des affaires occidentales. 250. o. 203
