Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
Ezért van az - mondotta - hogy rólunk nem mernek írni még ma sem. Közölte, hogy a közelgő magyar választásokról csak akkor fognak „két sornál” többet közölni, ha hasonlatosan a francia népszavazáshoz kb. 80%-os kormánytöbbség alakul ki. Ez - szerinte ideális lenne. Ekkor hosszú cikket írnának, mert a franciák ezt el tudnák fogadni, mint reális eredményt. Ellenkező esetben ne számítsunk eldugott 2-3 soros híméi többre.316 Rácz id.ügyvivö Sík Endre Külügyminiszter elvtárs, Budapest MOL-XIX-J-l-k-Franciaorság-15/b-006163/1958. 15. dob. Beszélgetés P.Courtade-al. 51. Henri Quioc ideiglenes ügyvivő jelentése a magyar-francia kapcsolatok alakulásáról De Gaulle tábornok hatalomra jutása óta Budapest. 1958. december 23. N° 1098-1102. Gyáros László kormányszóvivő érdeklődött arról, hogy tudok e valamit arra vonatkozóan, hogy mi várható: „De Gaulle tábornok hatalomra jutása milyen hatással lehet a magyar-francia kapcsolatokra.” Megerősítette, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy jó kapcsolatot tartson fenn a Francia Köztársasággal, annak politikai rendszerétől függetlenül. Hozzátette: „Az államközi kapcsolatokban, a magyarok és Franciaország között, vannak megoldásra váró kérdések, és ezek rendezése nem tőlünk függ (pl. az ENSZ legutóbbi közgyűlése), miközben a rádió és a sajtó hangneme szintén nem segíti elő a kapcsolatok javulását.” „Nem mondhatom - tette hozzá Gyáros László -, hogy az új francia kormány hivatalba lépése óta javulást vagy változást tapasztalnánk a francia kormány részéről”. Gyáros nyilatkozatának ez a része a Magyar Nemzetben és a budapesti rádió francia nyelvű adásában is megjelent. Valószínűleg utalást jelent a tárgyalásokra, de mely területen? Ennek a pontosítása a magyar kormány feladata lenne, és - erre már van lehetőség - a kulturális kapcsolatok kérdése lehetne az a terület, ahol tárgyalások kezdődhetnének. 316 Az ügyiratba feljegyezve: „Tudomásul szolgál” Kolesza XI. 28. 155
