Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
megállapodást és az elmúlt időszakhoz viszonyítva mindkét oldalon cca. 50%-os emelést értek el. Emellett a fizetési megállapodás szövegében a csehszlovákoknak ugyancsak biztosították a franciák a tranzakciós üzletek bonyolítását. Ugyancsak részét képezi a francia-csehszlovák megállapodásnak a már lekötött 1 Md Fr. értékű kompenzációs üzlet, első részlete már bonyolódik. A tárgyalások előkészítésénél a Közös Piac problémáiból kiindulva meg kell vizsgálni Franciaország jelen helyzetét a Közös Piacban és /minthogy erről szóbelileg több ízben történt tárgyalás és a franciák véleménye szerint - pl. Douteau - ha jelenleg Franciaországgal fokozzuk kereskedelmi kapcsolatainkat, akkor a Közös Piac életbelépésekor francia részről feltétlenül előnyöket fog jelenteni számunkra/ a tárgyalásokon ezt fel kell használnunk. Ugyancsak a tárgyalás előkészítésekor problémaként kell kezelnünk a vám, liberalizációs, valamint ha vannak, az adminisztratív akadályokat. Megállapodás szerint a tárgyalások szondírozását Sulyok et. kezdi el Pá- risban, aki az ottani beszélgetés alapján rajtunk keresztül levelet fog intézni az itteni francia kereskedelmi tanácsoshoz és ha azzal egyetértünk, átadjuk neki, utána pedig az 5-ös pontban foglaltak szerint Baczoni et. a tárgyalások előkészítő anyaga alapján átutaztában Párisban fog előzetes tárgyalásokat folytatni a francia hatóságoknál az elképzeléseikről és végül ezen előkészítő tárgyalás alapján ülünk le a franciákkal tárgyalni, véleményünk szerint előreláthatólag szeptember hónapban. 2./ Hosszúlejáratú szerződés gondolatának felvetése. Mint azt már az előbbi pontban közöltük, a franciák erős hajlandóságot mutatnak a kelet-európai országokkal kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. Ennek kétségtelenül egyik megnyilvánulási formája a hosszúlejáratú megállapodás kötése. Ilyen megállapodást Franciaország a Szovjetunióval kötött, de mint ismeretes az EGB XIII. ülésszakán a francia delegátus kijelentette, hogy ilyet más országokkal is hajlandók kötni. Felvetődik a kérdés, hogy kössünk-e hosszúlejáratú megállapodást kapitalista országgal. A hosszúlejáratú megállapodások megkötése mellett szól az a körülmény, hogy Franciaországtól középlejáratú hiteleket kívánunk igénybe venni és ezeket magyar eredetű árukkal kívánjuk kifizetni. Teljes garanciát a francia államtól nem kérhetünk arra, hogy 4-5 éves időszakra garantálja bizonyos magyar cikkek fix átvételét. így ha egy 3 éves megállapodást kötnénk ezen belül bizonyos fokig biztosítani tudnánk magyar árúk bevitelének engedélyezését a megállapodás keretén belül. Emellett a hosszúlejáratú megállapodás mellett szól az árulisták számunkra kedvező struktúrája is, mert számunkra fontos nyersanyagokat, puhább mezőgazdasági eredetű cikkekkel tudjuk kifizetni. Az értekezlet leszögezte, hogy a hosszúlejáratú megállapodás gondolatának felvetése helyes és ezt egy komoly előkészítő munka után, majd Baczo130
