Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
3- EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS" AZ ANGIELINIK TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE e-. éA bányavidéki végek mappái A magyarországi végvidéki főkapitányságok térképi ábrázolásából természetesen a Garam menti, ún. alsó-magyarországi bányavárosokat165 és az ország új belpolitikai igazgatási központja, Pozsony vidékét oltalmazó bányavidéki végek sem maradtak ki. Bár ezek eredeti térképének elkészítéséről nincsen konkrét forrásadatunk, bizonyosnak tartjuk, hogy az 1560-as évek végére ezzel is rendelkezett már a bécsi katonai vezetés. Másképpen a Haditanács a természetföldrajzi és geopolitikai szempontból meglehetősen bonyolult határvidékkel kapcsolatban nehezen tudott volna megfelelő döntéseket hozni. Feltételezésünket erősítheti, hogy 1568. június 4-én Giulio Turco több bányavidéki végház alaprajzát készítette el, amelyeket azután a Haditanács gondosan megőrzött.166 (Ezek egy része későbbi másolatban vagy átdolgozásban a sokszor említett atlaszokban is talán helyet kapott; ezt azonban a konkrét várakra irányuló részletvizsgálatoknak kell a jövőben pontosan tisztázniuk.) Elképzelhető, hogy az alaprajzokkal együtt - mint a horvát-szlavón végek esetében történt - a végvidéki generalátus térképe is elkészült. Bárhogyan is volt, Natale Angielini 1572-1573-ban itteni szemléi, majd tartósabb szolgálata idején vagy ezt az alaptérképet fejlesztette tovább, vagy maga rajzolt új mappát a területről. Erre már majdnem minden véghely alaprajzával együtt került rá (Oláhújvártól Léván, Bakabányán és Korponán át Csábrágig, Kékkőig és Divényig), ami a főkapitányság szisztematikus várfelméréséről tanúskodik. Ennek másolata került be azután mind a bécsi, mind a karlsruhei atlaszba, mindkét esetben „MONTANAE CIVITATES” címmel [Tábla VIII., IX.].167 A két atlaszbeli térképmásolat ez esetben sem teljesen azonos. Méretük - érthetően - nem sikerült éppen ugyanakkorára, de ezúttal mind hosszúságát, mind szélességét tekintve a bécsi lett éppen két centiméterrel rövidebb.168 Részben ezzel magyarázható, hogy a bécsi másoló már nem tudta térképe keleti szélére ráhelyezni Rimaszombat mellett Szabatka török várát (ez - nem tévedés - a kereten kívül, név 165 Vö. Probszt, 1954. 166 „Giuliuß Türckho übergibt die abriß etlicher gränicz heüser vor den pergstetten, unnd entschuldigt sich abermals in Sendrew zezichen. Seind die abriß im khriegsrat bliben." ÖStA Wien, KA HKR Prot. Exp. Bd. 147. fol. 121. 1568. jún. 4. 167 ÖNB Wien, Handschriftensammlung Cod. 8609. fol. 5. Mérete: 76 x 48 cm. (Eddig kiadatlan.), ill. BGLA Karlsruhe, Gebundene Karte und Pläne Hfk. Bd. XV. fol. 4. Mérete: 78 x 50 cm. Kiadásai: Brichzin, 1992. Hátsó borító, Nr. 4. és Kisari Balla, 2000. 528-529.: Nr. 269-270. 168 A bécsi mérete: 76 x 48 cm; a karlsruhei: 78 x 50 cm. 50
