Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)

3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége

D. NATALE ANGIELINI TÉRKÉPE A KANIZSAI FŐKAPITÁNYSÁGRÓL

zsai végvidéki térképét is. Ezt abból a különleges körülményből feltételezzük, hogy mind a karlsruhei, mind a bécsi Dunántúl-térképen [Tábla IV., V] - amelyek tehát a győri és a kanizsai főkapitányságot már együtt ábrázolják (az előbbi „D1TIO INTER MVRA [sic!] ET DANVBIV[M]”, az utóbbi „DITIO INTER MVR AM ET DANVBIV[M[" címmel) - alaprajzukkal szerepelnek a Zala megyei Isabor, Gétye, Pölöske és Rajk váracskái is.157 Ezekről viszont eddigi ismereteink szerint egyidejű felmérés csak az 1571 és 1572 fordulóján tartott végvárvizsgálat alkalmával készült, Giulio Turco tollából [XXA-B., XXIA.]. Ezek szerepeltetése tehát arról árulkodik, hogy valamikor 1572-ben vagy utána Natale újrarajzolhatta térképét, amelyekhez Turcótól megkaphatta az alaprajzokat. De az is elképzelhető, hogy maga szintén részt vett e dunántúli várszemlén is, sőt talán még segédkezett is Turcónak az alaprajzok megszerkesztésében vagy legalább sokszorosításában. Hogy ezeket utólag nem másolóik helyezték rá a bécsi és a karlsruhei térképekre, abból gondoljuk, hogy a kis őrhelyek alaprajzai - hangsúlyozandó - egyik atlaszban sem szerepelnek. Ráadásul kevéssé tartjuk valószínűnek, hogy az ez idő tájt egymással szorosan együttműködő két főkapitányság közös ábrázolása először csupán valamelyik album számára történt volna meg.

De ugyancsak az újonnan előkerült, Natale-féle kanizsai végvidéktérkép utólagos átdolgozását igazolja, hogy Fonyód várát a bécsi és a karlsruhei atlaszbeli változatokon már sokkal pontosabban ábrázolva, nevezetesen egy szigetre helyezve láthatjuk, ami jól jelezte, hogy valójában a Balaton déli partja menti nagy mocsárvilág kiemelt helyén töltött be fontos védelmi szerepet. Ráadásul neve (mind a bécsi, mind a karlsruhei mappán „FONOD”) is pontosodott valamelyest a Natale- féle változathoz képest; bár ebből messzemenő következtetést természetesen hiba lenne levonnunk. A javításnak és a győri főkapitánysággal való közös ábrázolásnak köszönhetően persze a Balaton sokkal kidolgozottabbá vált, a Kanizsa környéki részletinformációk (például az uradalom falvai, amelyek a határvédelem egészének bemutatása szempontjából nem voltak fontosak) érthetően elvesztek. Az új változatra ellenben rákerült az oszmánok fontos Balaton-parti erőssége, a Balatonszemes melletti Bolondvár erődítménye (mindkét térképen „BOLONVAR” alakban), bár nem pontos helyen, hiszen Fonyódtól nyugatra látható.158 A Natale-féle eredetivel való közvetlen kapcsolatot jól mutatja viszont még az is, hogy a Rinya folyó neve 157 BGLA Karlsruhe, Gebundene Karte und Pläne Hfk. Bd. XV. fol. 1. Mérete: 76,5 x 50 cm. Kiadásai: Brichzin, 1992. Belső borító, Nr. 2. és Kisari Balla, 2000. 523-524.: Nr. 264-265., ill. ÖNB Wien, Handschriftensammlung Cod. 8609. fol. 3. Mérete: 81 x 54 cm. (Eddig kiadatlan)

158 Történetére vő. Rf.őthy-Stirling, 1990. 143-146. és újabban Magyar-Nováki, 2005. 31-32.

47