Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
3. EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS” AZ ANGIELINIK TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE cl. 'Natale- lAngielini térképe-cl kanizsai főkapitányságról Mindezek után már nem csodálkozhatunk azon, hogy az Angielini család tagjai a dunántúli vár- és végvidék-felmérésekből is alaposan kivették részüket. Erre több alkalommal is adódott lehetőségük, hiszen a horvát-szlavón területekkel együtt a Haditanács az 1560-as évektől az itteni végvárak és vidékeik alapos megismerésére is törekedett. 1564 májusától így - az előző őszi délvidéki várvizsgálathoz hasonlóan - sor került egy komolyabb dunántúli várszemlére („bereittung der Hungarischen gräniczen”) is, amelynek során a kirendelt biztosok Győrből indulva egészen Szigetvárig járták be a legfontosabb várakat. A bizottságban részt vett a délvidéki szemlén is jelen lévő Erasmus Mager, de Wilhelm von Hofkirchen haditanácsos mellett Zrínyi Miklós szigetvári, Török Ferenc pápai és Gyulaffy László tihanyi kapitány is.131 Nem kételkedünk ugyanakkor abban, hogy őket a vizsgálatra várépítészek is elkísérték, hiszen az akkor Prágában élő Ferdinánd főhercegnek még Csehországból vagy Sziléziából is kellett néhány személyt a biztosságba delegálnia.132 Talán a szakemberek soraiban ott lehetett az akkor már I. Ferdinánd szolgálatában álló Natale (és mellette esetleg Nicolo) is, bár erről konkrét információval sajnos nem rendelkezünk. A határvidék-bejárás eredményeit azután a Haditanács Eck Graf zu Salm und Neuburg győri generálissal és Zrínyi Miklós szigetvári főkapitánnyal is megvitatta.133 1566 nyarán azonban az Angielini-testvérek közül Nicolo már bizonyosan a dunántúli hadszíntéren tartózkodott. Mint az újabb kutatásokból teljesen világos, ekkor készítette el Győr eddigi leghitelesebbnek tartott, 16. századi ábrázolását, de megrajzolta II. Miksa császárnak a végvárváros mellett állomásozó táborát is, noha ezek - a már említett végvidéktérképekhez hasonlóan - csak későbbi másolatokban, illetve Georg Hoefnagel 1597. évi nevezetes rézmetszetében maradtak ránk.134 131 Az említés sorrendjében: ÖStA Wien, KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. föl. 33. 1564. márc. 28. és föl. 35. 1564. ápr. 5. (Mager), föl. 29. 1564. márc. 22. (Hofkirchen), föl. 36. 1564. ápr. 5. (Zrínyi), föl. 29. 1564. márc. 24. (Török és Gyulaffy) és a biztosok utasítására: „Instruction für die comissari, welche die gränicz in Hungern von Raab an gegen Sigeth, so weith sich der Kayserlichen Majestät etc. dition enden auffdiß mall erströckhen, bereutten werden.’’ Uo. fol. 52. 1564. máj. 1. és föl. 53. 1564. máj. 1., ill. kezdetére: „daz die Kayserliche Majestät etc. die bereüttung nochmals auff den 7. Maii pleiben lasse": Uo. fol. 48.1564. ápr. 24. 132 „Daß er ettlich personen auß Behaim oder Schlesien zu der hungarischen bereittung benenne." ÖStA Wien, KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. fol. 33. 1564. márc. 28. 133 Uo. fol. 80. 1564. jül. 10. 134 Részletesen: Székely, 2004. 167-174. 42
