Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
3. EGY „CSALÁDI VÁLLALKOZÁS" AZ ANGIELINIK TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGE Összegezve tehát az elmondottakat: az 1563 szeptember-októberében a törökellenes frontvidéken végzett várvizsgálat eredményeire építve Natale Angielini (talán testvérével, Nicolóval együtt) 1563 végén a horvát és a szlavón főkapitányság területéről részletes térképet („mappa der Crabetischen und Windischen gränitzen”) szerkesztett. Ez bizonyosan legalább három, de akár több példányban is készült. Ennek egyik, már valamelyest továbbfejlesztett változatát vagy esetleg egy napjainkra már elveszett Angielini-féle Magyarország-térképet („Angelini Studium”) használt 1572-ben Illíria-mappája szerkesztésekor Zsámboky János. A horvát-szla- vón végek javított térképét azután 1574 legelején a Haditanács számára Natale fia, Paolo egy újabb változatban („abriß der Crabatischen graniczen”) fejlesztette tovább. A Paolo által átdolgozott térképváltozat után készült (esetleg még tovább módosított) és szépen kifestett másolat („CROATIA ETSCLAVONIA”címmel és német-magyar mérföldben megadott vonalas aránymértékkel) maradt fenn napjainkig a bécsi atlaszban [Tábla II.], miközben a karlsruhei kódex a korábbi javított változatot („CROATIA & [sic!] SCLAVONIA” címmel és hasonló vonalas aránymértékkel) őrizte meg számunkra [III.]. A napjainkban rendelkezésünkre álló horvát-szlavón mappák megszületésében tehát Natale és Paolo bizonyíthatóan alaposan kivette részét, de valószínűnek tartjuk, hogy Nicolo Angielini szintén részt vehetett akár már az 1563. késő őszi délvidéki vizsgálatban, de akár a térkép fokozatos átdolgozásában is. Az Angielini-féle horvát-szlavón végvidéktérképek óriási segítséget jelentettek a Haditanácsnak, az ugyanis a déli határvédelemről ezek alapján egészen az 1570-es évek második feléig jól tájékozódhatott. Ezt követően azonban új térkép készítésére volt szükség, hiszen Ferhád boszniai bég csapatai 1577 folyamán Bihács hátországában, az Una folyótól északra megszállták Podzvizd, Felső- és Alsó-Kladusa, Buzsin, Cazin, Osztrozsác erősségeit, valamint a Zrínyiek névadó várát, Zrint, sőt a következő esztendőben még Gvozdanszkó várát is elfoglalták.116 Erre az 1578 elején a bécsitől részben önállósult grazi hadvezetés, a Belső-ausztriai Haditanács (Innerösterreichischer Hofkriegsrat) a Kulpa és a Korana folyók összefolyásánál megkezdte a Károly főhercegről utóbb elnevezett Károlyváros (egykor Karlstadt, ma Karlovac Horvátországban) erődítményének felépítését.117 Ennek az új végvárövezetnek a bécsi és a grazi haditanácsosok, valamint az uralkodó számára történő bemutatására így új térképek váltak szükségessé. Az Angielinik haditérképész-utódai azonban szintén nem tétlenkedtek: 1580 szeptemberéből már tudunk egy II. Rudolf csá116 Roth, 1969. 205. és 245-247.; Kruhek, 1995a. 248-269. 117 Kruhek, 1995b. 36
