A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

háromkerekű, alulcsapó vízimalom, a molnár lakása, a kerítésben juhakol, a jágerház, birkausztató és a palotai híd. Az uraság magánerdei: 1. A Palotáról Káposztásmegy erre vezető úton van egy topoly és akáczfa erdőcske, io8

32

Vi2oo holdnyi. 2. A szentmihályi puszta felé a határ szélén két darab topolyfa erdő, 85

5

A holdnyi. 3. Az őrlőmalom alatt levő kis füzes. 4. A pesti határkorcsmánál levő akácz- és topolyfa erdő, 9V4 holdnyi. Halastava a gyár alatt van az uraságnak. A korcsmáitatást házilag kezelteti, a mészárszék arendába van adva. Palotán sem szabadosok, sem zsidók nem laktak ekkor, csupán a posztókallót bérelte egy Kanitz Joachim nevű zsidó évi 1127 frt 28 kr. váltópénzért, de ez fizetésképtelen lett ezen időben, s három évi halasztást kapott. A posztógyár és az ahhoz tartozó felsőház becsűára 19,477 frt 29 kr. váltópénzben. Sem főbenjáró hatalmat, sem kegy űri jogot nem gyakorol a grófi család. Van a palotai határban az uraság magántulajdonában az úgynevezett Gyáli tó, mely az árkokon kívül 97

I3

%2oo holdat tesz ki. Ezt a tavat a gyámság ideje alatt már megkezdették lecsapolni, 1826-ban még folyt ez, sőt még hat esztendőre terjedő munka maradt. A jobbágyok magyarok, róm. kath., ev. ref. és ág. ev. hitűek, jól bírják magukat, iparkodók. Évi tiszta jövedelme 3514 frt 19 kr. pp., értéke 58,578 frt 38 kr. pp. Története: A Palotai s a vele rokon Pilisy és Szilasy