A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

akkor falu volt és benne Szt. György tiszteletére templom állt. 1407 május 17-én Zsigmond király iktatóparancsot ad ki, hogy a Kakasnak mondott Gyáli Miklós fiát, Istvánt a gyáli és essői faluba iktassa be a budai káptalan, mely 1407 jun. 3-án történt meg.

1 Gyáli Kálmán javait Gyálon és Essőn ugyanabban az évben az alnádor bíróilag elzálogosítja Gyáli Kakas Miklós fiának Istvánnak.

2 1451 ápr. 24-én Gyáli Kakas Pál egyfelől, másfelől Vecsési György és özv. Bábonyi Jánosné a pestmegyei Gyál és Esső, valamint a csanádmegyei Szt. Király helysége miatt támadt pört békés úton elejtik.

3 1455 febr. 10-én a magvaszakadt Gyáli Kakas Pál fia János halálával Gyál, Esső és a csanádmegyei Szentkirály Gyáli Kakas Pál özvegyére Zsófiára, akkor már Kenderesy Balázsnéra száll felerészben, más felerészben Sáry Péter mesterre.

4 így szállott tehát Gyál a Kenderesyekre, melyre 1568-ban szereznek új adományt Gyáli Kenderesy Boldizsár és István egri katonák.

5 Boldizsár leánya Mária 1578 jul. 18-án osztozott a többi atyjafiaival a birtokokon, ezek között Gyál pusztán (ekkor már puszta lett).

6 1730-ban pert indítván a Bosnyák örökösök, ezt 1734-ben meg is nyerik, a mikor is a többek között a gyáli puszta is megítéltetett nekik. 1731-ben Gyál a Károlyi ágra, vagyis Ferenczre és Klárára jutott. Ettől fogva története Kókáéval egy. A fóthi uradalomhoz tartozott még a veresegyházi szőllő, mit gróf Károlyi István Császár Ferencztől, az írótól, vett váczi szőllejéért cserélt el Landerer Lajos 1 ü. o. F. 17. No. 6. 2 TJ. o. F. 17. No. 5. 3 U. o. F. 17. No. 34. *• Lad. 42. No. 42. s Lad. 42. No. 43. 6 Bosnyák lt. f. 19. No. 13.