A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Mielőtt áttérnénk, hogy egész Kóka hogy került Károlyi Sándorhoz, nézzük meg, kik és mennyit bírtak Kókán 1731-ben. Kis-Kókán Prónay Gábor bírt 31 jobbágygyal, DerékKókán 59 jobbágygyal, u. o. 4 házas, 16 hazátlan zsellér, 40 hold szántó, 44 hold rét volt a jussa. Bosnyák jusson Koháry András birtoka volt Kókán 54 jobbágy, 10 házas és 13 hazátlan zsellér, 20 hold szántó, 22 hold rét. Ekkor már Lovász István bírt zálogban két telket Prónaytól, a Sőtéreknek pedig két funduson három házhelye volt.

1 1732-ben beiktattatták magukat Prónay Pál és Gábor a Forgáchoktól vásárolt javakba, ezek között a fentebb leírt Kókába is.

2 Most már térjünk át a birtokcserére: Néhai nagyságos Bosnyák Judit, Balassa Imréné, ivadékai 1731 augusztus 19-én Pozsonyban fölosztván a Bosnyák Judit után reájuk maradt és addig az imént kimúlt gróf Koháry István országbíró kezénél volt birtokokat, a többek közt Acsa és Csővár Pestvármegyei helységeknek felét gróf Károlyi Sándornak és nejének gróf Barkóczy Krisztinának gyermekei: gróf Károlyi Ferencz és gróf Károlyi Klára, gróf Haller Gáborné kapták, a kókai részt Koháry András. Ugyancsak 1731-ben gróf Károlyi Sándor és báró Prónay Gábor cserelevelet kötöttek, melynek értelmében gróf Károlyi Sándor Acsa és Csővár helységbeli részjószágait átadja báró Prónay Gábornak, Prónay Gábor pedig azokért átadja Károlyi Sándornak Pest vármegyei 1 Lad. 42. No. 5. 2 Gszt. B. Stat. Caps. H. f. 4. No. 9.