A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

a birtokot 1816-ban maguk között két egyenlő részre osztották. Az Összes birtok a következő részekből állt: Csaba helység, Békés vármegyében. Ezen helységhez a következő puszták tartoztak, melyek az úrbér behozatalakor a csabai határhoz incorporáltattak, úgymint: Gerendás és Soprony puszták egészen; Mező-Megyer, Kerekegyháza, Gerla és Olved puszták csak felerészben; továbbá Földvár, Nagy- és Kis-Padány nevezetű dűlők. Ezeken kívül még a következő szabad vagyis praedialis puszták, úgymint: Szent-Miklós egészen, Nagy Kondoros egy része, Csákónak egy része, a Gerlai pusztának a Fehér-Körösön innen való része, melyben az úgynevezett Vandháti diverticulum is foglaltatik. Lássuk, hogy 1818-ban miből áll ez a rész úrbéri szempontból. A lakosok urbarialiter tractáltatnak, de 1809 óta szerződés szerint Csabán (1818-ban) van 6o6

2

/s egész jobbágytelek, 350 házas zsellér, 200 hazátlan zsellér. Van egy vendégfogadó. Az uraságnak van ugyan mészárszék jussa, de eddig (1818-ig) mészárszéket nem épített, hanem a jogot időről-időre a községnek arendába adja. Malma nincs az uraságnak. Csak egy háza van, melyben a közös számtartó lakik. • Arendális földek: Maradékföldjei az uraságnak a következők: az úgynevezett Teleken 6

a

/

4 sessio szántó, a Sopronyi pusztán 4

3

/

4 sessio fold, a csabai határban 4V4 sessio föld. Az uraság szabad pusztái a következők: a) Szent-Miklósi puszta 2556Vs hold, a csabai római