A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

1741-ben 3500 frtot fizettek évente a vásárhelyiek,

1 s 1748-ban 8 évre 40,000 frtot fizettek,

2 s 1762-ben már azt javasolják gr. Károlyi Antalnak, hogy inkább évente a 22,130 forint 34 krt vegye ki, mintsem 15 évre 200,000 forintot.

3 1804-ben öt országos vásár engedélyeztetik,

4 Jézus nevenapját követő hétfőn és az apostolok oszlása előtti héten a két új. a) A kenyerei majorság onnan vette nevét, mivel a Kenyere vize mellett fekszik; p) a szikáncsi majorságnak sincs semmi története. 7) a külső Újvárosi puszta története. A 15-ik század végén falu volt, a csanádi káptalan birtokában,

5 sőt még pusztái is voltak. 1533-ban port folytat Alsó- és FelsőLibécz puszták miatt a Mágócsi családdal a káptalan, mint Újvároshoz tartozó puszták miatt.

0 1552-ben megszűnvén a csanádi káptalan, 1555 jul. 25-én Mágócsi Gáspár donatiót kap Újvárosra,

7 s 1558 jul. 14-én megint új adományt kap reá.

8 1596-ban elpusztult. 1702-ben mint a csanádi püspöknek átadott pusztahely szerepel.

9 1722ben ezt a pusztát is megvette Károlyi Sándor. 3) Körtvélyesi majorságrét A Szeri Pósafi család birtoka volt, melynek magszakadása után a Guti Országok kapták Mátyás királytól.

10 A Zeleméri család is bírt benne s a Byzerei család is és 1511-ben Dóczi János veszi meg Gyólai Lászlótól az ő részbirtokát. 1663-ban a Rácz családé volt, akkor Wesselényi Ferencz nádor oltalom levelet adott ki a Rácz leányoknak, u. m. Erzsé1 Lad. 36. No. 37. 2 Lad. 36. No. 38. 3 Lad. 36. No. 45. 4 Lad. 99. No. 128. 5 Dl. 21,815. 6 Orsz. Levtár Kegl. levtár. ? Lib. Reg. ni. 269. 8 U. o. HL 513. 9 Lad. 37. No. 10. [

° Dl. 17,373.