A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

hetett, hogy Bedegi Nyáry Pál váradi kapitány (f 1607) reátette kezét Vásárhelyre, s özvegye 1617 előtt elcserélte ezt Lugasy Jánossal, annak szabolcsvármegyei Mada falujáért. Lugasy leányát Borbálát Székesi Bercsényi Imre vette el s így került Vásárhely a Bercsényi család kezére. B. Imre 1636 ápr. 7-én donatiót szerzett Mező-Vásárhely egész városára, Pöröskutas és MogyorósFecskés pusztákra, az alapon, hogy felesége családja ezeket régtől fogva bírta, de leveleik elvesztek.

1 A Bercsényiek 1656 április 18-dikán tiltakoztak, hogy Vásárhelyt s Rárós, Szent-Erzsébet, Szt. Albert és Kéktó pusztákat Pap János felkérje.

2 Ez a Pap János diósgyőri főkapitány lett később. Az 1686-ki tatárpusztítás Vásárhelyt sem kímélte s a lakosok úgyszólván üresen hagyták a várost; csak 1699-ben kezdett újra megtelepedni. Gr. Bercsényi Miklós a Rákóczi-féle szabadságharczhoz csatlakozván, már 1701 aug. 28-án összeírták vásárhelyi javait a fiskus számára, a mikor is 44 négyökrös és 46 kétökrös gazda volt benne.

3 1702 márcz. 9-én mikor újra összeírják Vásárhelyt, egész jövedelmét 849 frt 41 dénárra becsülték.

4 Mivel az 1701-ki összeírás tanuvallatásánál azt vallották a tanuk, hogy Vásárhely valaha a Kunsághoz tartozott, ez lehetett az oka, hogy 1702 márcz. 22-én a német lovagrend megnyerte Vásárhelyt is,

5 a mi azután sok kellemetlenségnek lett szülőoka. A császár 1702 ápr. 14-én gróf Schlick Lipótnak ajándékozta 40,000 frt jutalomban Csongrádot, Kürtöt, Vásárhelyt stb. s egyúttal rendeletet adott ki, hogy a budai kincstár kiküldöttjei adják át.

6 A német lovagrend panaszt tett, hogy Vásár1 L. R. VIII. 149. 2 Eszt Kápt. 54., 5., 16. ^ Urb. & Consc. 221., 19. + Lad. 35. No. 13. s Lad. 36. No. 2. 6 Lad. 35. No. 9.