A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

A gróf Károlyiak uradalmi tisztviselőinek névsorai, conduit-listái és a központi főhivatal története 1700—J827.* Gróf Károlyi Sándor, a szatmári békesség szerzője, korának egyik legnagyobb gazdája, összes uradalmait maga kormányozta még akkor is, ha politikai elfoglaltsága azoktól távol tartotta. Erről tanúskodnak az udvarbiráinak avagy tiszttartóinak és egyéb alantas tisztviselőinek időről-időre kiadott sajátkezűleg írt számtalan utasításai és a naplójegyzetei. Az ellenőrző és a végrehajtó hatalmat legtöbbször hitestársa gróf Barkóczy Krisztina gyakorolta. Mindössze csak egyszer volt rövid ideig teljhatalmú jószágigazgatója Nagy-Károlyban 1723— 1725-ig Pollereczky Mátyás személyében. Akkor is csak azért, mivel hitvese 1723-ban már nagyon elbetegesedett és a következő évben meg is halt; továbbá azért is, mert 1723-ban kineveztetvén királyi helytartósági tanácsosnak, minden idejét Pozsonyban volt kénytelen tölteni. Fia gróf Károlyi Ferencz teljhatalmú jószágigazgatóul sógorát, Rácz Demetert nevezte ki, utóbb pedig Gáspái Sándort, ki e tisztét még urának 1758 aug. 14-én történt halála után, annak fiánál gróf Károlyi Antalnál is viselte 1765 végéig. Gróf Károlyi Antal, mint katona: ezredes, tábornok, táborszernagy és a magyar királyi testőrző sereg kapitánya és mint a királyi hétszemélyes tábla birája jobbára * A Függelék ÉBLE GÁBOR munkája.