A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

tosan elhelyeztessék és a kamatok kamataival együtt szaporítva mindaddig tőkésíttessék, míg annak értéke 1.000,000 o. é. írtra emelkedik. 2. Ezen alapítványnak, mely <tGróf Károlyi nemzetség alapítványai czím alatt kezelendő, rendeltetése a gróf Károlyi nevet viselő törvényes utódok közül azokat, kik tisztességes és független megélhetésre elégséges jövedelemmel nem birnak, az alapító oklevélben tartalmazott módon és mértékben anyagilag támogatni, minélfogva az alapítványból való segélyezésre az alapítóknak összes fiutódaik, ezeknek feleségeik, továbbá özvegyeik, míg új házasságra nem lépnek, végre a született Károlyi grófnők, akár hajadonok, akár férjezettek, vagy özvegyek legyenek, hivatottak lesznek feltétlenül, csak az köttetik ki, hogy a segélyezést igénylők Magyarország államkötelékében álljanak s állandóan e hazában tartózkodjanak. 3. Az alapítvány vagyoni kezelése, a segélyezés megszavazása és kiszolgáltatása, szóval az alapítvány iránti minden intézkedés az igazgató bizottságra ruháztatik, melynek felállítása, választása, határozati képessége, feladatai stb. hét alpontban soroltatott és határoztatott meg. 4. A segélyezési időpont csak akkor veszi kezdetét, mikor a tőkeösszeg a jelzett magasságot elérendi és segélyezésre csakis a kamatok fordíthatók. Ha bármi előre nem látott esemény bekövetkeznék, pl. devalvatió esetében, az évi kamatok V

3-a újra tőkésítésre fordítandó, míg az 1.000,000 frt érték ismét el nem éretik. 5. Ha az évi segélyezések bekövetkezése után azon eset merülne fel, hogy az alapítvány kamatai évi segélyezésekre szét nem osztatnának, akkor a szét nem osztott évi kamatoknak Z

U részét köteles az igazgatóbizottság a maga által meghatározandó hazai közczél, vagy jótékony intézet előmozdítására fordítani, a negyeden