A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

ber 6-án az egri káptalan előtt egyezségre léptek néhai Rozgonyi László jószágai: Debrő és Cserép várak iránt oly módon, hogy Cserép vára és tartozékai Rozgonyi Istvánt illessék, Rozgonyi István pedig 10.000 arany forintért eladja és átengedi Debrő várát és a hozzá tartozó Debrő, Csal, Tótfalu és Kál helységeket, Jánosd pusztát, továbbá a Rozgonyi László halálával reá szállott Gyöngyös, Bene és Halász helységeket, végül Ároktő helység felét Kanizsay Györgynek és feleségének Erzsébetnek ; egyúttal szerződést kötnek, hogy magtalanságuk esetére jószágaikat kölcsönösen öröklik.

1 Ulászló király 1493 szeptember 16-án állítja ki az iktató parancsot és az egri káptalan október 9-én jelenti a királynak, hogy Kanizsay Györgyöt és feleségét Erzsébetet Debrő várába és tartozékaiba beiktatták.

2 Azonban Kanizsay György nem sokáig birta Debrő várát és tartozékait, mert 1497 január 17-én Szapolyai István nádor előtt elcserélte azt Bélteki Drágfy Bertalan erdélyi vajdával annak kőrös vármegyei Vasmegy ericse váráért, Vasmegy ericse és Szerdahely városaiért, Boyl és Vidocz helységeiért.

3 Drágfy János — Bertalan fia — az országbíró, ki 1514-ben Debrő vára alatt szétverte a lázadó parasztok 7000 főből álló hadát,

4 1518-ban, a Szentgyörgy napjára Összehívott országgyűlés ideje alatt elcserélte debrői uradalmát a biharmegyei Sólyomkő váráért Perényi Imre nádorral, mivel «Debrő vára — írja végrendeletében Drágfy — az én jószágomtul távul vala, Debrő vára nádorispány uram jószágához pedig közel esett, ezért tétette velünk ő Felsége a cser ét».

5 1 Gróf Khuen-Héderváry levéltár. Fasc. 10. No. 371. 2 U. o. Fasc. 10. No. 273. 3 U. o. Fasc. 10. No. 238. * Történelmi Tár. 1891. 339. s Tudományos gyűjtemény 1818.