A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Aestimatio vinearum. Az Hopfer, melytől 30 frt szakváay jár, a metszésen kívül, mely 3 frtot tészen, aestimáltatott ad fl. 600. Az kisebbik Kereszt nevő szőllő, melytől 13 frt szakvány jár, a metszésen kívül, mely tészen 1 d. 30 aestimáltatott fl. 150. Az öregbik Kereszt nevő szőllő, melytől 30 frt szakvány jár a metszésen kívül, mely tészen három forintokat, aestimáltatott ad fl. 550.»

1 Azonban nemcsak a szőllőket s a házat adta Mednyánszky zálogba, mert hisz ezeknek a becsértéke a 2000 frtot sem haladta meg, hanem még a felesége, Esterházy Klára utáni surányi részből két sessiót s a Motesiczky-féle részt, a mit ő szerzett. A szőllők nem egyformán hoztak. 1726-ban 28V2 akó, 1727-ben 236 akó vagyis urna termés volt.

2 A Mednyánszky örökösök 1734-ben pert indítottak ezen birtokukért s azt megnyerték, de Károlyi perújítással élt, még 1737-ben is folyt a per.

3 Úgy látszik, hogy mégis végül Károlyi lett a pernyertes, legalább 1750ben megvolt még a ház is és két szőllő, de nem nagy. Aszú szőllő bort is termeltek itt. Ezt, habár fiágra hagyták, 1759-ben a pozsonyi s a modori házzal, birtokkal, s a senkviczi szőllővel együtt, mint 30,000 frt értékű ajándékot, Évának gr. Starhemberg Józsefnének adta Antal gróf s még 10,000 frtot, hogy ez kiválthassa az ő jászteleki pusztáját. 3. A modori házak és szőllők. Ezeket özvegy Kollonichnétól vette gr. Károlyi Sándor, mint a történeténél látni fogjuk. 3 Lad. 41. No. 175—189.