A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

Kőrösy István azonban a nóta alól tisztázta magát, s 1619-ben báró Károlyi Mihály vissza is adja neki az ő részét, csak egy jobbágyot tart meg belőle.

1 A Károlyi rész itt 1700 körül 7 telek volt, Körösié 32, Ráczé 24, Csongrádié 22. De a Károlyi részből egyet Kereki, egyet Görgeyné bírt zálogban. 6. Érkenés története. Tulajdonkép az ecsedi vár tartozéka, már 1354-ben a Báthoryak é lévén. Báthory Zsigmond 1609-ben az előbb Csomaközy Péternek inscribált Kenéz falut 9000 frtban Segnyey Miklósnak inscribálja.

2 így szakadt el Ecsedtől, csupán a dézmája maradván ott, mely is az ecsedi donatióban befoglalva. Ettől fogva története egy Eradonynyal, legfeljebb megemlítjük, hogy 1732-ben új adományt kap Pálffy Miklós nádortól Érkenézre Károlyi Sándor, mindkét ágra.

3 Nem érdektelen az a kimutatás, mely ezen birtokról 1699 után készült, mikor már Károlyi Sándor az ő nővéreitől visszaváltogatta azok örökségét. Az okmány Lad. 19. No. 159. alatt fekszik. Eradony. Csomaközi telek 15 szerzett telek, Károlyi László maradéki között felosztatott 7 felé 42 szerzett telek, gróf Károlyi Sándor részére 14 szerzett telek. Károlyi László maradékitól szereztetett: Ujfalussy Andrásnétól 6 telek, Becsky Teréziától Kereskényi Jánosnétól 3 telek, Becsky Györgytől 1 telek, Perényi Pálnétól 6 telek, Károlyi Krisztinától 4 telek, Károlyi Erzsébettől 4V2 telek. Tárcsa. Ujfalusy Andrásnétól 6 telek, Becsky Teréziától 2 telek, Becsky Györgytől 5 telek, Perényi Pálné3 Lad. 20. No. 102.