A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

De a kincstár sem engedte jogát. 1567-ben újra szigorú utasítást ad Perényi Gábor összes javainak, köztük Füzér várának elfoglalására.

1 A Perényiek mindenkivel kölcsönös örökösödést kötvén, így kötött még Bakócs Tamással ilyen szerződést Perényi Imre. Beállván a magszakadás Perényi Gábor halálával, az Erdődyek siettek magukat ezen javakba, köztük Füzérvárába és tartozékaiba beiktattatni, még pedig Bakács Miklós fia Péter fia Péter fiai, Erdődy Tamás, Péter, János és György, s ebből egy nagy pör támadt, melynek még 1590-ben sem szakadt vége.

2 De nem hagyták ám igazukat a Báthory fiuk György és Miklós sem, ők is beiktattatják magukat ugyanazon évben ugyanazon birtokokba, ennek is ellenemondván az egésznek özv. Perényi Gáborné és Drugeth Ferenczné Perényi Erzsébet, a fíizéri beiktatásnak pedig külön Perényi Ferencz fiai János és György.

3 Most már érdekes lesz megint tudnunk, mik tartoztak ez időben Füzérhez. Űj gazda telepedett beléjük, mely ugyan nem igen bírta tovább 50 évnél, de most már az új tulajdonos keze alatt kezdenek lassan hol zálog, hol inscriptio, hol adomány czímén itt is, ott is a birtokok kimenni idegen kézbe, lássuk tehát még utoljára az összes birtokokat. Füzéralja, Mátyásháza, Redmecz, Biste, Mikóháza, Vil, Radván, Pálháza, Nyiri, Komlós, Kápolna, Kajáta, Perén, Detek és Hollóháza-puszta még mind tartozéka a várnak. Perényi Gábor is országbíró volt, Báthory Miklós is, ez 1569 márczius 10-én Bécsben kiállíttatja a maga és mindkétnemű örökösei számára a királyi adomány1 O. L. N. R. A. Fasc. 214. No. 46. 3 Orsz. Levéltár N. R. A. Fasc. 2 Orsz. Levéltár N. R. A. Fasc. 304. No. 2. 509. No. 9.