A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VIII. A salánki uradalom

Évi tiszta jövedelme 16 frt ggVs kr. pp. Története: Ezt báró Károlyi Mihály szerezte először 1593-ban Perényi Borbálától,

1 Czobor Imre özvegyétől, a későbbi Dersffy Miklósnétól, sok más birtokkal együtt, 10,000 frtért, de úgy látszik, hogy később a Perényi család ezt visszaváltotta, mivel az 1723-ik trrbérben már nem jön elő. Az a rész, melyet 1827-ben osztály alá bocsátottak, tulaj donkép Pelsőczy György záloga, melyet báró Perényi Gábortól vett s melyet 1733-ban a szárazpataki egy telekkel gróf Károlyi Ferencz vett meg,

2 s így mint új szerzemény szerepel az 1744-ki urbáriumban, a mikor is egy jobbágy lakott itt és tartozott még ehhez a telekhez 5 hold szántó és egy hold kaszáló.

3 16. Csongova, helység Ugocsa vármegyében. E helységben a gróf Károlyi család csak egy zsellértelekkel bírt, melyen egy már majd 100 esztendős zsellér lakott 1827-ben, ki évente csupán 2 frt 24 krt fizetett s ez volt az összes jövedelme e birtoknak. A helység a báró Perényi családé volt. Története: 1706-ban Perényi István 100 frtban elzálogosít egy pusztatelket gr. Koháry Juditnak.

4 Az 1744-iki összeírásban nem jön elő. 17. Rakass, falu Ugocsa vármegyében, lakosai vad oroszok, főbb birtokosa az Újhelyi család; a gróf Károlyi család itt egy kuriális helynél többet nem bírt, a melynek azonban semmi tartozéka sem volt. A kuriális helyen egy épület állt, a melyben az árendás a korcsmáitatást folytatta.