A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
II. A kéczi uradalom
adja el a Drágfiaknak. 1 1538-ban végleg is eladja Csire Ferencz az ő részét s ezt 1544-ben Ferdinánd is megerősíti a Drágfiak részére, a statutiónál azonban ellenmondás történt. Csánban az erdélyi fiscusnak is, illetve Báthory Zsigmondnak is volt jussa, mint tasnádi birtokrészhez. 1606-ban Báthory Gábor és Anna beiktattatnak. 2 Története ettől fogva Usztatóéval egy, vagyis később ifj. Bethlen István, azután II. Rákóczy György kapta. 1724ben Csánd néven a fiscus részére becsültetett fel 1050 frtban. Az ecsedi donatio alapján bírja gr. Károlyi család. 8. Balázsháza helység (részbirtok) Középszolnok vármegyében. A gróf Károlyi családnak itt csak egy telekből álló birtoka van, az ecsedi jószág elidegenített javainak visszaválthatásáról szóló 1778-iki donatio alapján. Ezen a telken egy Majer Togyer nevű jobbágy lakott 1827-ben, a ki görög kel. oláh, 52 gyalognapszámot szolgál, füstpénzt nem fizet, hosszú fuvart nem szolgál. Ezen telek után bír ezen jobbágy az uraság zölcsei pusztájából 4 köblös szántóföldet, 4 hold kaszálót, a melyből tizedet ad. Ezen részjószág után a Zölcsey nevezetű erdőből kiirtott foglalás által bír a gróf Károlyi család 4o 2 / 4 hold szántóföldet Zölcsey puszta nevezet alatt. A balázsházi részbirtok és ezen birtok révén a zölcsei pusztában levő 4o 2 A hold majorsági szántóföld után a tiszta jövedelem 23 frt 17^/20 kr., értéke 388 frt 16V3 kr. pp. Története. A Balásházy családé volt, zájogjogon a Vetésyek is bírtak benne. 1629-ben Vetésy István egy szőllőt vesz benne. 3 Azon résznek, mely itt a gróf Károlyi családé, a története tulajdonkép nem is Balázsházáé, 1 Orsz. Levtár Dl. 30, 046. 2 Lad. 45. No. 16. 3 Lad. 58. No. 199.
