A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

II. A kéczi uradalom

Csaholyi család birtokait Praepostváry Bálintnak, Sulyok Istvánnak, kinek neje Csaholyi Anna volt és leányának Katának Kapy Andrásnénak.

1 1645-ben Praepostváry hűtlensége folytán Lorántífy Zsuzsanna kapja. 1728-ban a fiscus részére jutott, becsüje 348 frt 50 kr. 5. Úsztató, helység Középszolnok vármegyében, részbirtok. A gróf Károlyi család csak V

3 részét bírja az ecsedi donatio alapján, 2

/

3-át pedig a Bideskuthy, Diószeghy, Sulyok, Komáromy és Halmágyi család. A gróf Károlyi családnak ezen helységbeli birtoka 39 telekből áll, a melyen 35 házas gazda és 2 házzal bíró zsellér lakik. Van ezen jobbágyoknak 43

l6

/

32 hold hegyi szőllejtik, melynek terméséből az uraságnak tizedet adnak. A jobbágyok oláhok, vallásukra nézve gör. kath. Az uraságnak van itt egy korcsmaháza, a majorság szőllőben egy borháza, továbbá egy szárazmalma a molnárházzal együtt. Az uraságnak 3V16 hold hegyi szőlleje van. Évi jövedelme 44 frt 6

Uo kr., értéke 733 frt 25 kr. Története: Az Álmosdi Csire család birtoka volt. 1474-ben mint oláh falu jön elő.

2 Mint Tasnádhoz tartozó birtokrészbe, 1606-ban beiktattatik Báthory Gábor és Anna,

3 de Báthory Gábor már 1608-ban udvarmesterének Vadász Istvánnak 1000 frtban inscribálja.

4 A tasnádi uradalmat, köztük az usztatói részt 1629-ben Bethlen Gábor unokaöcscsének ifj. Bethlen Istvánnak és Széchy Máriának inscribálja 34,000 magyar forintban.

5 A tasnádi uradalmat már Károlyi Ádám báró is töreke1 Szilágymegye levéltárában. 2 Orsz. Levélt. Dl. 30,046. 3 Lad. 45. No. 16.