A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
I. A nagykárolyi uradalom
Egy birtokról még meg kell emlékeznünk, mely ugyan az 1827-ki osztályban elő nem fordul, de 1833-ban a gróf Károlyi család által visszaváltatott. És ez Dob helység, melyet az ecsedi donatio alapján bír a grófi család. Kimerítő úrbére azért nincs meg, mert gr. Károlyi Antal az ő titkárának Geötz Ferencznek inscribálta. Elegyes magyar és oláh helység nemes Szatmár vármegyében Kis-Majténynak, Zsadának és Bagosnak szomszédságában, Szatmárhoz két mértföldnyire. Szántóföldjei három nyomásbéliek, jó termőföldek, de vízáradásoknak van kitéve, rétjei tágasak és jók, erdeje elegendő vagyon. Története: Szántói Petheő jusson került a Báthoryak kezére s 1417-ben nova donatiót kapnak erre is. Története Ecsedével teljesen egy. 1724-ben megosztották a kincstár és Aspremonték között, összes értéke 8230 frt volt. 1765-ben Károlyi Antal gróf az ő hű titkárának Geöcz Ferencznek inscribálta. 1 1776-ban 13V8 jobbágytelek, aVa zsellérház íratott össze. Az urasági majorság 30 pozsonyi köblös föld, 25 kaszavágás rét, és erdő is van a Homorod tava mellett. A korcsma és mészárszék jövedelme 1776-ban 26 rénes forint volt. A királyi tizedet is az uraság szedte. Ez a fiscus része volt. Az Aspremont rész ép ennyit tett ki, és így összesen 26 2 /s egész telek, 5 zsellérház, 60 hold majorsági szántó, 50 hold kaszálórész, a korcsma és mészárszék jövedelme 52 r. forint volt. Lakott pedig ezen a 26 2 /s telken 46 házas jobbágy, 5 házas, 7 hazátlan zsellér ugyanakkor, 1776-ban.
