A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

rezze 1 Berendy Dávid magának. 1603-ban Báthory István végrendelkezik róla s ettől fogva története Ecsedével egy. 1724-ben Szent-Márton, már mint puszta, az Aspremontoknak jut s 4200 frtra becsültetik. Dézmáját is a donatio alapján birja a gróf Károlyi család. 26. Porháza, szabadpuszta (prsedium) Szatmár vármegyében, a csanálosi határszélen, területe 2521 hold, per 1100 • öl. Ezen szabadpuszta a gróf Károlyi család tulajdona egészen, melyet még 1346-ban vett a család. Most (1825-ben) Börvely helysége birja arendába 2000 magyar forint és 400 gyalog napiszámért. Évi tiszta jövedelme 584 frt 193/20 kr. pp., értéke 9738 frt 39 VŐ kr. pp. Története: 1346-ban Marjadi Miklós az ő Dedemez nevű faluját, melyet még atyja adott zálogba Károlyi Simonnak, tovább is meghagyja nála,

2 1351-ben pedig Károlyi Simon fia László ezen birtokba, melynek Aporháza is volt a neve, Merhárdot és Istvánt is beveszi.

3 1373 előtt a Báthoryak elfoglalták, mert ebben az évben, mint Dedemest, közös birtokban hagyják.

4 De a Károlyiak sem mondtak le ezen birtokukról s 1431-ben meg is egyeztek s a határokat ki is igazították, mikor is már mint Porháza a Károlyiaké 5 és az is maradt mindvégig. 27. Bodvaj, szabadpuszta Szatmár vármegyében, egy oldalról Vállaj, más oldalról Porháza és Puszta-Terem pusztákkal és Mérk helységgel határos. Egész kiterjedése ii73

IS

/i6 hold per 1200 • öl. Az egész puszta 4 Lad. 50. No. 5. s Lad. 1. No. 156.