A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

gyedet kikapják, ezen falu mint a család vett birtoka szerepel Terem néven.

1 Az ecsedi Báthoryaké lett 1373ban.

2 1402-ben mint terra Szoldobágy fordul elő.

3 Története különben Ecsedével egy. 1724-ben mint puszta a fiscus részére 2625 frtra becsültetett. Dézmáját is a donatio alapján birja a gróf Károlyi család. 35. Szent-Mártony, szabadpuszta Szatmár vármegyében, a Láp szélén. Nevezetét a Szent-Márton tiszteletére épült klastromtól vette, mely az idő és ellenséges viszontagságok folytán az ezen puszta helyén volt faluval együtt földig lerontatott, s most, (vagyis 1827ben) csak a templom omladékai láthatók. Ezen puszta gazdasági mívelés alatt levő részeinek térfogata ii23

2

Aó hold per 1100 • öl. Rész szerint majorságilag, rész szerint pedig felében míveltetik. Az erdő ezen pusztában I2i4

z

7i6oo holdat tesz ki. Az ecsedi donatio alapján birja az egészet a gróf Károlyi család. A gazdasági mívelés után az évi tiszta jövedelem 1357 I

3

8/2

° kr., értéke 4287 frt 03V

3 kr. pp. Története: Régi Báthory birtok, melyen már 1354ben osztoznak a Báthoryak.

4 A Báthory— Szaniszlóffyaknak jut 1519-ben Szinyérvárával együtt, ők Izdencz várát adván érte Báthory István nádornak.

5 1520-ban a Szaniszlóffyak ezt elcserélik több más hirtokkal együtt Batizért és más helységekért Bélteki Drágffy Jánossal.

6 1527-ben tiltakozik Báthory András, hogy a meghalt Drágffy János ezen birtokát is megsze-