A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

marad urbarialis adózás alá 34

6

A sessio, ezeken 70 házas gazda, 10 házas zsellér, 16 másnál lakó zsellér és 20 Pfründler lakik. A községnek van 188 hold közös legelője. Egy sessio 26 hold szántóföldből és 12 hold kaszálóból áll, a belső fundus egy köblös föld, a hold 1100 • öllel számíttatván. Van a községnek 101 hold erdeje, 8V16 kerti szőlleje, 19V16 hold kenderföldje. Az uraságnak van 26 hold remanentialis földje, egy vendégfogadója állással és mészárszékje. Évi tiszta jövedelme 1409 forint 59

JI

A9 kr., értéke 23,499 forint 52 VÓ kr. pp. Történele. Elsőfoglalási föld, közös birtok volt a Csomaközyekkel és Vadayakkal. 1383-ban pert indítanak la Károlyiak a Csomaközyek ellen, kik ezt Vaday Lászótól zálogba vették.

1 1396-ban osztoznak meg egyfelől a Bagosyak, Vetésyek és Csomaközyek, másfelől a Károlyiak Vadán, Petrin, Vezenden, mely birtokok felét a Károlyiak kapják, ép úgy Kaplonyban és Embelben a Vaday András birtokának a felét. Ez az osztály a Vadayak magvaszakadása folytán történt.

2 1422-ben a Kideyek vágatták a petri erdőket, ebből per támadt a Károlyiak és Kideyek között.

3 Története különben a többi elsőfoglalási birtokkal egy. 1572-ben a Vetésyek új adományt nyernek e birtokrészükre.

4 Károlyi Péter elfoglalta néhai Vetésy István petri és vadai részeit, ezért 1573-ban perbe hívják Vetésy István Örökösei Károlyi Péter örököseit.

5 1574-ben beiktattatnak a Vetésyek.

6 1594-ben Vetésy László elzálogosítja petri és bobáldi birtokrészét Károlyi