A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

2. Szentjánosi puszta, Szatmár vármegyében, a nagykárolyi, kidéi, vezendi és mezőteremi határok között, áll 1416V16 holdból (1100 • ölével) egészen a gróf Károlyi családé, ősrégi, elsőfoglalási birtoka. Majorságilag kezeltetett, robot erővel. Évi tiszta jövedelme volt 1827-ben 2885 frt 26 I5

Ao kr. pp., értéke 48,090 frt 45 S

A kr. pp. Története: Nagy-Károlyéval egy. Régen birtok volt, még pedig igen népes, az 1723-ki urbárium 35 jobbágyot említ, kiknek részére magyar és oláh plébániáknak telket is hasítottak ki. A jobbágyokat Fényrül hozták ide s három évi mentességet kaptak 1720-ban. Eötvös Miklós 1713-ban ezt is árendába vette.

1 3. Kaplony, helység Szatmárvármegyében, az ecsedi láp szélén. Ezen helységet a gróf Károlyi család, mint főbirtokos, a Bagossy családdal együtt osztályos jusson birja. E részjószág 17 3

/a telekből áll, melyen 46 házas gazda és 16 zsellér lakik, s így a házak száma 62. Egy sessio 28 hold szántóból és 12 hold kaszálóból áll. Az uraság belső birtoka teszen 53V16 holdat, melybe a Szt.-Ferenczrendiek zárdája, a templom és a családi sírbolt, valamint a korcsma belső fundusa beleértetődik. E helység közlegelője 1129V16 hold, nádlása van 1115 hold a Lápban. Urasági remanentialis földek szántóföldben io7

6

/i6, kaszálóban i69

I3

/ie hold. A község Szt.-Mihály naptól karácsonyig él a kántorkorcsmáltatással.