A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XI. A surány-megyeri uradalom

Majorsági erdő: 62

967

/noo hold tölgyes. A vendégfogadóért és az ahhoz tartozó 4 hold szántó és 5 hold kaszálóért 240 rfrt arendát fizetnek. A mészárszékért és az ahhoz kapcsolt 10 /1100 hold szántóért és 5

45

Vnoo hold kaszálóért a bérlő évente 16 frt arendát fizet. Az uraság a szabadispánságot (jus gladii) gyakorolja; a kegyúri joggal, mivel a helység Eözdöghe filialisa, nem él az uraság, mindazáltal a födémesi templom fentartása, melyet boldogemlékezetű gróf Károlyi Antal és hitvese báró Harruckern Jozefa ő exciáik 1786-ban építtettek s Szt.-Márton tiszteletére szenteltettek, az uraságot illeti, kivévén a napszámokat és fuvart, a mit a község köteles adni. A jobbágyok tótok, r. katholikusok, iparkodók. Évi tiszta jövedelme 613 frt 55V

3

, az erdőé 96 frt 53V5, összesen 710 frt 49V15 kr. pp. értékök 11,844 frt pp. Története: Ezen falu neve hajdan Zsitva, PusztaZsitva és Puszta-Födémes volt. 1561-ben a Tahy család birta, Ferencz be is iktattatott Zsitvába.

1 Később a báró Maholányi család birta, mely 1695-ben a királyi jogot is megnyerte.

2 1699-ben báró Maholányi János végrendelkezik róla,

3 József és Tamás fiainak hagyván több sok birtokával együtt. 1701-ben özvegye Péterfy Judit Bossányi Lőrincznek adja el,

4 de ez, úgy látszik, nem volt komoly, mert ugyanazon évben 4000 rfrtban Kaunitznak adja el

5 s ezt Lipót császár is megerősíti,

6 s 1702-ben Bossányi is lemond jogáról.

7 1730-ban gróf Károlyi Sándor veszi meg a többi birtokokkal együtt. Ekkor volt 1 Lad. 63. No. 174. o. 5 Lad. 41. No. 15. 2 Lad. 41. No. 6. 6 Lad. 41. No. 17. 3 Lad. 60. No. 41. 3. 7 Lad. 41. No. 20. 4 Lad. 41. No. 12.