A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

XI. A surány-megyeri uradalom

Története: Hajdan falu volt, de elpusztult. Gróf Kaunitz Domokos András 1698-ban vette 800 rfrtért Tolvaj Gábor itélőmestertől

1 s 1730-ban Megy érrel együtt eladta Károlyinak. 5. Várad, helység Nyitra vármegyében, a nagysurányi uradalomhoz tartozik. Felerészét bírja a gr. Károlyi család, oly joggal, mint Surányt, a másik felét a surányi közbirtokosság. Az 1825. évi urbarialis Összeírás szerint áll az uraság birtoka: i5

2

V

3

2 sessióból, melyen 18 telkes jobbágy és 10 házas zsellér van. Egy úrbéri telek: 22 hold szántóföld, 8 hold kaszáló, 1 hold belsőtelek, per 1100 D-Öl. Van 453

8

Vnoo hold közös legelő, melyből a váradi jobbágyi helyek után esik egyre 14 hold, melyet az uraság csekély volta miatt nem használ. Van 58

6l

%ioo hold puhafa erdő, melyben azonban az uraság semmi haszonvételt nem gyakorol. Az uraságnak itt allodialis birtoka, épülete, majorság szőlleje, privát erdeje, kertje nincsen. Regáléja van az urasá'gnak, egy vendégfogadója, melléje ragasztva a pálinkaház, arendába vannak adva. Főben járó hatalmat gyakorol az uraság. Évi tiszta jövedelme: 440 frt 31 V

s kr. pp., értéke 7339 frt pp., az épület értéke 384 frt 56*-95 kr. pp. Története: Surányéval teljesen egy. Itt is V™ rész Esterházy Katalinról jutott a gróf Károlyi családra, s

Aa pedig vétel útján Kaunitztól. 1730-ban a vétel alkalmával 16 jobbágy volt itt és egy zsellér sem. 1780-ban volt 6 egész, 6 féltelkes jobbágy és 9 házas zsellér.