A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

bérbe adja ns. és vitézlő Bujanovics Eduárdnak 1808 május i-től hat évre, két, előleges részletben fizetendő évi 3000 rforintért.

1 Hat év múlva a lapispataki jószágot Lipóczi Keczer János vette haszonbérbe 1814 január i-től hat esztendőre évi 3200 rénesforintért, 1820-tól 1822 április 30-ig pedig további 2V12 évre évi 2500 rénesforint haszonbérért. Ezután jöttek a zsidó bérlők. 1831 jan. i-től 1836 decz. 31-ig és 1837—1845 decz. 31-ig terjedő hat-hat évre Frühauf József és neje Schwarz Ernestina vették bérbe e jószágot évi 1600 pengő forint haszonbérért; 1846 jan. i-től 1850 decz. 31-ig és 1851—1856 decz. 31-ig terjedő hat-hat évre Schwarz Lázár és neje Schwarz Ernestina, Frühauf József özvegye és Schwarz Sándor vették bérbe ugyancsak 1600 pengő forint évi haszonbérért. A lapispataki jószág tehát, mivel távol esett a nagy birtoktesttől és így házi kezelése csak kárral járt volna, jobbára zálogba vagy haszonbérbe volt adva. Gazdasági administratio tekintetéből még a következő jószág tartozott a Radványi tiszttartósághoz: 7. A tarczali birtok. A gróf Károlyi család tarczali jószága fekszik Zemplén vármegyében helyeztetett Tarczal mezővárosában, nemkülömben ennek, úgy BodrogKeresztur privilegiált Hegyaljai mezővárosnak és Zombor helységnek határában. Eredetileg nádori és kir. adomány mellett birt jószág. 1 L. Gróf Károlyi levélt. Lad. 102. No. 68.