A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

I. A nagykárolyi uradalom

feltétel alatt, a melynek azonban a Csomaközy, Vethésy, egyszóval minden rokon család ellene mondott.

1 1609-ben decz. 11-én nyeri Károlyi Mihály a báróságot.

2 1614-ben Bethlen Gábor fejedelem kiváltságot ad sógorának, hogy a károlyi lakosok és polgárok Erdélyben harminczadot ne fizessenek.

3 1649-ben alapítja meg a jezsuiták rendházát NagyKárolyban Károlyi Ádám, hogy az általa adott javakat szabadon birhatják, de ha kivándorolnak, vagy elszélednek, akkor azok a családra visszaszállnak. Sár felét is nekik inscribálja.

4 Ez 1694-ben visszakerül a családhoz, mint azt látni fogjuk. 1660-ban báró Károlyi Ádám Szatmárvármegye főispánja lesz,

5 de hamar reá meghalván, fia László neveztetik ki.

6 1670-ben ugyanő szatmári főkapitány lesz.

7 1678-ban a károlyi vár felszerelésére a király 400 frtot ad.

8 1687-ben Károlyi Sándor lesz főispán Szatmárvármegyében.

9 1694-ben jun. 18-án a jezsuiták visszaadják Károlyi Sándornak az apja és nagybátyja által tett adományt, azon kikötéssel, hogy a lázári kúria másik felerészét is kapják meg.

10 1700 márcz. 14-én Károlyi Sándor Nagy-Károlyban letelepíti a Hajdú városi katonákat.

11 1712 április 5-én nyeri Károlyi Sándor a grófi rangot. 1 Lad. 4. No. 606. 7 Lad. 6. No. 123a. 2 Lad. 5. No. 22. 8 Lad. 6. No. 153. 3 Lad. 5. No. 28a. 9 Lad. 6. No. 166. ^ Lad. 5. No. 73. 10 Lad. 6. No. 210. s Bad. 5. No. 93. 11 Lad. 7. No. ia. 6 Lad. 5. No. 96.