A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)
gonosztevők a vármegye tömlöczébe vitetnek, a kisebbeket az uradalmi tisztek fenyítik meg. Évi tiszta jövedelme 707 frt 51 Vs kr., értéke 11,797 frt 43 7 3 kr. pp. Ez az összeírás az összeomlott, romban fekvő várról, mint a melynek gazdasági értéke nincs, nem emlékezik meg. Ezt az összeírást Jákó, az uradalmi ügyész állította össze, ez a magyarázata, hogy ő ezt a semmi hasznot nem hozó, csak történelmileg becses és fontos romot egy szóval sem említi. Pukay, a számvevő, 1807-ben az ő leírásában legalább ennyit mond róla: ((Kősziklára épült, most már omladozott hajdani váráról Füzérnek azt lehet gyanítani, hogy a tatárok és kunok ellen való oltalmaztatásra emeltetett.)) 12. I/igeth, szabadpuszta Abauj vármegyében, egészen a gróf Károlyi család bírja. Áll összesen 525 4I %2oo holdból, ebből i76 38 Vi2oo hold szántóföld, 44 28 Vi2oo hold kaszáló, 304 345 /i2 00 hold privátlegelő. Ezen pusztában az uraság juhot tenyészt; van itt 406 drb öreg anyajuh, 257 drb idei ürübárány, 179 drb idei jerkebárány, összesen 842 drb. Van egy juhász-ház, kettős juhakol egy fedél alatt, 1 magtár, 1 csűr, 1 szénapajta. Évi tiszta jövedelme 1053 f ft 43 kr., értéke 17,561 frt 5673 kr. pp. 13. Vitány, falu, fekszik Zemplén vármegyében, egészen a gr. Károlyi család bírja. Áll 24 egész sessióból, melyen 36 házas gazda és 23 házas zsellér lakik.
