A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

jan. 29-én új szerződést is kötött a Dessewffy testvérekkel : Ferencz, István és Józseffel, kik Füzér Véének, egész Radványnak, Lapispatak felének és Tapolcsánnak voltak zálogos urai. Első pont, hogy a Károlyi Sándorral kötött szerződés mostantól fogva érvénytelen. 2. pont, Ferencz gróf visszaválthatja a javakat, de 3. pont, 1750 márcz. 15-ig a mostani zálogosok birtokban maradnak. 4. pont. Füzérért nemcsak a 6425 rénusi forint, de még 1000 frt ráadás fizetendő, Lapispatakért 3333 frt 20 kr., a gróf azt válthatja ki előbb, a melyiket akarja. 5. pont. Mikor Radványt visszaváltja, a Benyovszky Sámuel és Dessewffy Ferencz között 1747 okt. 6-án kötött szerződés éivényes és irányadó. 6. pont a vagyon átadáskor az összes épületek felbecsülendők a radványiakon kívül. Mostantól fogva új épületet emelni nem szabad. 7. pont az ingóságokat elszállíthatják a Dessewffyek.

1 Ily feltételek alatt vette vissza Károlyi Ferencz ezen birtokokat a Dessewffyektől. 1752 jan. 20-án a radványi kastély tervrajzát elkészíttette Károlyi Ferencz.

2 Deteket, mely a notórius Szuhaynak csak zálogos birtoka volt, 1760 körül felkérte magának Károlyi Antal, azon az alapon, hogy az Füzér várához tartozott.

3 Mint mindig és mindenütt valaki feljelentést tett a fiscusnál, hogy Nyiri, Kajáta, Bistye, Komlós és Mátyásháza, továbbá a Kápolna puszta még 1762-ben is zálogban vannak s így a fiscus kiválthatná. Erre a feljelentésre igen érdekes jogi véleményt adott 1762 máj. 28-án Jabroczky János Norbert, akkori kincstári jogügyi aligazgató, melyet érdekessége miatt nagyjában itt előadunk.