A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

márczius 17-én kiváltságlevél alakjában is megerősítteti ez adományt.

1 Perényi János fiai István, Miklós és Péter I. Mátyás királytól 1465-ben újra adományoztatják maguknak Füzér várát és tartozékait s azokba őket a budai káptalan be is iktatja.

2 Perényi Miklós azonban hűtlenségbe esett, összes vagyonát, köztük Füzér várát és tartozékait Imre fia János fiai István és Péter kapják 1471-ben I. Mátyástól.

3 Perényi István várnagyait is ismerjük 1478-ból Füzérben, ezek Méhészi Mátyás és Possai György voltak.

4 1491-ben Perényi Imre zálogba adja 300 arany forintban Pálóczy István özvegyének Erzsébetnek egész Vizsolyt, Vilt és Felső-Regmeczet a leleszi konvent előtt.

5 A Perényi család ez ága újra biztosította 1519-ben, hogy magszakadás esetén a vagyon legalább rokon kézen maradjon. Ez évben Ferencz a váradi püspök és a néhai Imrének Báthory András leányától, Borbálától született másik fia Péter kölcsönös örökösödést kötnek nagybátyjaikkal Báthory András fiaival Istvánnal és Andrással. Ezen szerződésben szerepel Füzér vára is.

6 Nehéz, zavaros idők következtek. A szerencsétlen mohácsi vész után két király is megkoronáztatott a szent koronával. A magyar szent korona ebben az időben rövid ideig Füzér várában is volt. Perényi Péter a koronaőr, midőn 1529-ben a korona ismét a kezébe került és Siklósról Sárospatakra menekült családjával, kincseivel s a koro1 Orsz. Levéltár Dl. 14,909. Károlyi levéltár. Lad. 22. No. 85a. 3

. 2 Orsz. Levéltár N. R. A. Fasc. 818. No. 11. 3 Orsz. Levéltár N. R. A. Fasc. 818. No. 12. + Orsz. Levéltár Dl. 18,036. s Orsz. Levéltár Dl. 19,730. 6 Orsz. Levéltár Dl. 23., 178.