A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

Kápolna, Nyiri, Komlós, Kajáta, Füzéralja, Bistye, Pálháza, Radwán, Wyly, Mátyásháza, Alsó-Redmecz, Mikóháza, Felső-Redmecz falukkal s többi vagyonukat mind felajánlván, hogy úgy örökösödjenek, mintha közös nagyapa unokái lennének s a magvaszakadónak része mindig közösen osztassék fel.

1 Ezen közös örökösödésbe Zsigmond király királyi beleegyezését adta s 1430 deczember 6-án parancsot ad a jaszói konventnek, hogy iktassa be Perényi Imre fiait Jánost és Miklóst Füzér várába.

2 Zavaros idők következtek ezután. A királyi hatalom gyengesége a főurakat egymás elleni rablókalandokra ragadta. A hatalmas Pálóczi László országbíró várait Dédest és Ajnácskőt elfoglalta Perényi Imre fia János, ez pedig elfoglalta cserébe Füzér várát. 1446-ban a leleszi konvent előtt mindkét főúr megegyez, kölcsönösen visszaadván az elfoglalt várakat.

3 Hiába kötött azonban a Perényi család egymás között kölcsönös örökösödést, Perényi János a felesége, Koroghi Anna rokonaival Koroghi Jánossal és Gáspárral köt örökbefogadási szerződést Füzér vára és fent elősorolt tartozékaira s ebbe fiai István, Miklós és Péter, valamint a Péternek (székelyek főispánjának) fia János fia Miklós is beleegyeznek. Ezek között a faluk között már nincs Pálháza, de új faluk Kutlin- és Pusztafalu.

4 Perényi János azonban biztosította magát Füzérvára birtokában. 1455-ben új adomány czímén beiktattatja magát az összes fenti birtokokba a budai káptalan által.

5 Perényi János tárnokmester volt, s V. Lászlóval 1456 1 Fejér Codex Diplomát. Tom. X. Vol. 7. pag. 229. 2 U. o. pag. 237., 238. 3 Orsz. Levéltár Dl. 13,916. * U. o. Dl. 24,541. s Orsz. Levéltár N. R. A. 818. No. 10.