A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

X. Füzér vára és az uradalom története (a lapispataki jószág és a tarczali birtok)

és Bélával együtt, de keservesen megadta az árát, mert V. István ráütött nénje birtokaira, kizavarta öt és fiait Bérez és Füzér várából, továbbá Salamon és Borsva falukból s az ezekhez tartozó összes birtokokból, úgy, hogy IV. Orbán pápa 1264 július 16-án IV. Béla király közbenjárására egyházi fenyíték alatt inti az erőszakos V. Istvánt, hogy adja vissza testvérének az általa jogtalanul elvett birtokokat.

1 V. István azonban nem sokat törődött a pápai tilalommal. Hadi érdemek jutalmazására fordította Anna birtokait. Leghívebb embereit, Demeter és Mihály ispánokat, az András fiait, a Rosd nemzetségből, kik neki az ő gyermekségétől kezdve állandóan szolgáltak, ezerszer is szembenézvén a halálnak, jutalmazta meg Füzér várával, különösen azért, mert Mihály ispán mind Füzér, mind Temetvény várát IV. Béla egész hadserege ellen megvédte és megtartotta, nem hallgatván sem ígéretre, sem fenyegetésre. Ezen adomány 1270-ben történt.

2 Ebben le van írva a legnagyobb részletességgel a két testvér összes hadi érdeme. Le vannak írva nagy részletességgel a határok is. Megerősíti ezt az adományát 1272 febr. 26-án kettős pecsét alatt. Űgy látszik, Füzér vára nem sokáig maradt idegen kézben. Az Anjou királyok alatt a koronára visszaszállt, s királynői birtok lett. Hogy mikor történt ez, írás nem maradt fent róla. Zsigmond király örökös pénzzavarral küzdött s így a királyi várakat sorra elzálogosította. Füzér vára még 1388 előtt Ilsvai Péter fia Lestár kezére került, ő a 1 Lásd Wenczel: III. k. 101. lap. 2 Eredetije Orsz. Levéltár Dl. 705.