A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

IX. A nagymuzsalyi uradalom

kőből épült egyház volt, továbbá Gemzse felét a kegyúri jogokkal együtt Kállay László fiainak Ubul és Mihály mestereknek 2500 arany forintért. 1 1385-ben Kállay Ubul mester ezt a birtokrészét özvegyére hagyja, annak ha­lála után Keszeg Jánosnéra, Kállay Klárára, az unoka­hugára. 2 1408-ban Ivánkái Keszeg Jánosné és leánya Margit Pani Ferenczné beiktattatnak Szálka és Gemzse felébe, de ennek ellene mond Istvándi Györgyné Orsolya. (A Köl­csey családdal egy.) 3 Ez az Orsolya a Lónyay család­ból származott leányágon, Gyulaházi Gyula fia János leánya lévén s még 1395-ben hajadon volt. 1395-ben pert indított Lónyay Benchench fia János fia István a Kál­layak ellen, a többek közt Nagy-Muzsaly fele birtokáért is, hogy az az ő családját illeti, kik kénytelenek is vol­tak ezt visszaadni fele részben, magvaszakadás esetében azonban visszavehettek kölcsönösen. 4 Nagy-Muzsaly 1408-ban mezőváros volt, birái voltak Konya Fábián, Simonfi Domokos, Szabó Kelemen, Már­ton András, kik előtt a Kishegy nevű szőllőben fekvő részekről tesznek muzsalyi lakosok örökvallást. 5 1411-ben a Kussali Jakchok iktattatnak be Nagy­Muzsaly felébe, mely rész a Kállay-féle. 6 Mint feljebb láttuk Istvándi Kölcsey György fele­sége Gyulaházi Orsolya, ezek fia volt Miklós, ennek leánya Krisztina Károlyi Bertalanná, kinek jussán került Nagy-Muzsaly, Bélszalka, Tiszaszalka, Csokalyteleke és Gemzse a Károlyi család kezére. Régi szokás volt a birtokokat zálogba adni. Nagy­Muzsaly is a Báthoryaknak került a kezére több más

Next

/
Oldalképek
Tartalom