A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VIII. A salánki uradalom

1612-ben köt egyezséget Rosályi Kún László Kűn Annával, a Gáspár leányával, férjezett Barkóczy Lászlónéval, visszaadván neki az apai ősi javakat, köztük Salánkot.

1 1627-ben osztották fel a Nagy hosszúerdőt a salánkiak és beregiek között, V

3-ot kapván a salánkiak.

2 1650-ben iktattatik be Barkóczy László és Kún Anna fia László néhai Kún Gáspár salánki javaiba, de sokan ellentmondottak ennek.

3 1654-ben Barkóczy László, ki beregi főispán, királyi tanácsos, aranysarkantyús vitéz és ezredes volt, egyezséget köt Kún Istvánnal, hogy mivel már úgy is királyi adományt kapott Barkóczy Salánkra Kún István magvaszakadására, előbb már birtokába is lépett, így át is adja neki Kún István a salánki, feketepataki, alsó- és felsőkaraszlói Kún birtokokat.

4 Ennek azonban Barkóczy Ferenczné Lónyay Erzsébet ellentmondott.

5 1655 márcz. 24-én III. Ferdinánd királyi jóváhagyást ad ezen egyezséghez és a királyi jogokat is adományozza Barkóczy Lászlónak,

6 ki 1656-ban be is iktattatik a leleszi konvent által.

7 1658- ban Barkóczy László mikor meghal, végrendeletében Salánkot György fiának hagyja.

8 1659- ben hal meg a magvaszakadt Kún István is,

9 kinek végrendelkezése még az országgyűlésnek is gondot adott, a mely azonban kimondotta, hogy Kún László javai Salánkban Barkóczy László örököseié.

10 6 Lad. 23. No. 11. 7 Lad. 23. No. 13. 8 Lad. 57. No. 10. 9 Laci. 31. No. 18. 10 Lad. 23. No. 12a. 1 Lad. 23. No. 3. 2 Lad. 23. No. 6a. 3 Lad. 23. No. 9. 4 Lad. 23. No. 10. 5 Lad. 31. No. 36.