A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
VIII. A salánki uradalom
Az egyes helységekben bírt részek az 1827-iki osztálykor a következők voltak: 1. Salánk, helység TJgocsában, 1815-ben rendeztetvén ezen helység, a gróf Károlyi család a maga majorságföldjein és kaszálóin kívül az egész határt a lakosok között felosztatta. E helység 97 egész jobbágy telekből állt, melyen 190 házas gazda lakott, ezenkívül 4 A jobbágytelek a plébániák és kántorok kezén volt; volt még 57 házas és 12 hazátlan zsellér. A jobbágytelek itt 22 köblös szántóföldből és 12 köblös kaszálóból állott. Közlegelője volt i963 473 As°o hold, az urasággal közös erdeje 859 I2I Aeoo hold, szőlleje i75 8 "A2oo hold, szőllőalja I 49 II9 V"oo hold, remanentialis (vagyis még osztatlan) földje az uraságnak 322 hold. Az uraság birtoka volt 312 hold majorsági szántóföld, i93 724 /i 20 o hold kaszáló, 35 II7 °/"oo hold szőllő. Magánerdeje: a nagyerdő (tölgy) I826 4ó7 /I6OO hold. Aszaserdő (tölgyes) i5ii IOI %6oo hold. Bacsóerdő (tölgyes) 522 3 ° S A6 00 hold. Helmecz (bükkös) 1210 hold. Vidrás (tölgyes) 446 IOS7 /'2oo hold és az úgynevezett Hosszúmocsár erdeje, mely i042 I9 Ae°° holdból állt és így az összes erdők 6559 697 Ae°<> holdat tettek ki. A Nagyerdőből 180 holdat, mely Peres erdő nevet viselt, özv. Pogány né kovászói birtokos perelt el. Salánk határában két közös erdő volt még: 1. a Felső Urocsai . „ 366i 9SS As°° hold 2. a Közös Vidrás . 8o8 6o6 As°o « összesen _ „ 447o 37I A2 00 hold
