A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VII. A misztótfalusi uradalom

Története: Mindig az erdődi uradalomhoz tartozott, története azéval egy. 10. ^elestyei üveggyár vagy Ujhuta, Szatmár vármegyében, a hasonnevű pusztán, egészen a gróf Károlyi családé az erdődi donatio alapján. Az üvegfuvóhuta 2 kemenczére, mely házilag kezeltetik. Van egy száraz, egykerekű malma a békasó-tÖrésre. Az üveghutának jövedelmeztetésére nézve van helyben piacza és depőt-k Szegeden, Nagyváradon, Tarczalon, Debreczenben. 1801-ben építtette újra az üveggyárat Károlyi József, továbbá a hutamesternek és kontrolornak két házat, az utazók számára vendégfogadót, a mesterembereknek lakhelyeket. Évi tiszta jövedelme: 1092 frt 23 kr., értéke 18,206frt 23 Ve kr. pp. Története: Már 1755-ben volt itt egy üveghuta, mely hogy tulaj donkép mikor állíttatott fel, az iratokból nem tűnik ki; akkor arendában volt egy zsidónál. 11. Barlafalu, helység Szatmár vármegyében, az erdődi donatio alapján az egészet bírja a gróf Károlyi család. Áll 82

2

A sessióból, melyen 131 gazda és 17 házas zsellér lakik. Levonandó ebből a papok és kántorok 3

4

A sessiója, marad 78% sessio úrbéri adózás alá. Ezenkívül van még 5 szabad telek, az ispán lakása, a korcsma, a jágerház, a pálinkaház és még egy oláh parochialis fundus. Egy sessio áll 24 hold szántóból, 12 hold rétből és 1 hold belsőségből, per 1100 D-Öl.