A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VI. A nyirbátori uradalom

cessorok hét régi telek és tartozéka miatt pert indítottak zálog czímén, melyet ha elvesztene az uraság, mintegy 70 ház és fundus, továbbá a Csonkás nevezetű erdő és a határ jó része elesik. Van az egész helységben 74 egész urbarialis sessio, melyből lehúzván a két plébános és két kántor sessióját vagyis 4 sessiót, marad 70 egész sessio, melyen 170 házas gazda, 66 házas és 20 hazátlan zsellér lakik. Egy egész telek itt is 32 hold szántóföldből és 12 hold rétből áll per 1200 •-öl. Közös legelő van i393*

s

Vi2oo hold, melyből minden egész telek után i8

4

V

7

4 hold esik. Az uraság major ságföldje: szántóföld 961 hold, kaszáló 370 hold, szőllő 25

IIO

%2oo hold; a Káró erdő „ i83

I39 7*6oo hold a Tyivorán erdő „ 497

Io87

/i6oo « összesen 68I

883

/I6OO hold erdő. Az ezen időbeli összeírok félvén a per kimenetelétől, barátságos alkut ajánlanak. Évi tiszta jövedelme 2544 frt 56

2

/

4 kr.; értéke 42,415 forint 80 kr. pp. Története: Régi Báthory birtok, melyen 1321-ben osztoznak. A Guth-Keled nemzetség által alapított temetkezési helynek a szűz Mária tiszteletére emelt AdonMonostornak javára hagyják mint közös birtokot 1354ben.

1 1585-ben 5500 frtban a rokon nemzetségű Zokoly Györgynek inscribálta Báthory István s az kötelezte magát visszaadni bármikor.

2 Története különben Ecsedével egy, de az bizonyos, hogy 1762 jul. 5-én Guthy György, Somosy István és Ilosvay Péter Zokoly jusson