A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)

VI. A nyirbátori uradalom

A sessio itt 30 hold szántóföldből és 12 hold rétből áll a belső telken kívül. A hold 1200 •-öllel számíttatik. Közlegelő van 243

23

7i2

00 hold. Az uraság remanentialis földje e határban 703

4

°%2oo hold, majorság szántóföldje 845

5l6

/i2

00 hold, majorság kaszálója 473

65

%2oo hold, majorság erdeje 375

37t

Vi6oo hold, nádlása i72 586

/i2oo hold. Évi tiszta jövedelme 1746 frt 5o

4

/

5 kr., értéke 29,114 frt 06V3 kr. pp. Története: A Nagy tarkányi és az Agárdy családé volt. 1417-ben Zsigmond király új adományt ad a királyi joggal Nagy tarkányi Márton fia Miklósnak s általa az Agárdyaknak, az ő patruelesinek 1 és be is iktattatnak. 1462-ben Agárdy István elzálogosítja a Báthoryaknak,

2 1522-ben pedig az ő unokái 1200 magyar forintért végleg eladják részüket a Vinczeteleke, Hármashatárteleke, Pinczehelyteleke és Tiburkuta szabadpusztákkal együtt.

3 A Nagytárkányiak itteni birtokrésze Tarkányi Annáé, Wassa Istvánnéé lett, ennek részét halála után 1551-ben a Báthoryak visszaadják a Tárkányiaknak.

4 Története Ecsedével egy ettől fogva. Báthory Gábor ezt is zálogba adta Bogdánynak 1615-ben, akkor, a mikor Majtényt, s Bogdányék 1643-ban adták vissza. 1659-ben II. Rákóczy György a gyulaji részt elcseréli Tököly Istvánnal annak kodori javaiért.

5 1662-ben Garadovát kapja Gyulajért Tököly

6 Báthory Zsófiától. 1724-ben Gyulaj, mint a fiscus része 8613 frt 20 krra becsültetett. Az ecsedi donatióval kapta a gr. Károlyi család.