A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
VI. A nyirbátori uradalom
Áll 167 egész urbarialis sessióból, melyből az ügyészi, tiszttartói, mérnöki lakások, a bolt, mészárszék, postahivatal, a páter minoriták és a református papnak kimért egy-egy egész, a jágeri, pintéri lakások, a kath. orgonista és a ref. kántor házai után külön-külön fél, összesen pedig 10 sessiót levonván, marad úrbéri adózás alá 157 egész telek, melyen 291 házas gazda, 61 házas és 33 hazátlan zsellér lakik. Egy hold 1200 •-öl. Közös legelő a határban a város alatt és a Báthori Ligeten van, összesen 2898 436 /i2oo holdat teszen. Egy egész úrbéri telek 28 hold szántóföldből és 12 hold rétből áll a belső telken kívül. A város pert folytatott a Károlyiakkal az erdők miatt, az abban hozott végitélet szerint a városéi lettek, illetve meghagyattak a Zonátos, Fiatalos, Apafája, Dersi Csere és Liget nevezetű erdőplágák összesen 3296 hold^ Ezen kívül van a város közönségének egy különös kis Piricses erdős nevű pusztája 924 hold, mind a két erdőt minden adózás nélkül használja. Van még a lakosoknak 61 hold szőllejük, mely után dézmát adnak az uraságnak természetben. Az uraság remanentialis földje 295 hold, majorságbeli szántóföldje 527 36 %2oo hold, majorságbeli kaszálója 559 I078 /i2oo hold, majorságszőlleje a Majdzsa-szőllő, mely aljával együtt io 68 /i2oo holdat tesz ki. Továbbá majorságerdei: 1. a Nyires i89 335 /i6oo hold, 2. a Bokros 638 9 Vi6oo « 3. a Nagyerdő - 5i3 I548 A 6 °° « összesen i34i 374 /i6oo hold erdő. Évi tiszta jövedelme 3569 frt 24V5 kr., értéke 59,490 frt 10 kr. pp. Birtoklási tört. I. 10
