A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
IV. A királydaróczi uradalom
Évi tiszta jövedelme 60 frt 47"Ao kr. értéke 1013 frt 17V6 kr pp. Története: Az Almosdi Csire családé volt, az a Drágfyaknak adta el, annak magszakadásával 1592-ben az erdődi, 1664-ben a szatmári uradalomhoz tartozott. Az bizonyos, hogy itt gróf Károlyi Sándor 1732-ben bírt egy Veres Demeter-féle telket, melyet ez évben elcserél egy bélteki kúriáért Rabló Tivadarral, 35 frtért adván zálogba építkezési joggal. 1 Ezt 1810-ben váltotta vissza a grófi család, de a ráemelt 8 házat arendában hagyta a Rabló családnál. 2 A másik telek 1760-ban Íratott össze, akkor Gyenge János lakott rajta, szántóföldje 18 darab, rétje 3 darab. 3 9. Kegye, helység, Közép-Szolnok vármegyében fekszik 1812 óta, azelőtt Szatmár vármegyéhez tartozott. Egészen a gróf Károlyi családé az ecsedi donatio alapján. Áll összesen 58V8 úrbéri telekből, melyen 86 gazda és 22 házas zsellér lakik, ezen sessiókból levonván az oláh pap utáni 1 sessiót, marad 57 4 A sessio úrbéri adózás alá. Egy sessio áll 26 h. szántóból és 12 hold kaszálóból per iiooD-öl. Ramanentialis föld 56o 666 /noo hold, majorsági szántóföld 176 hold, majorsági kaszáló 263 327 Aioo hold, majorsági szőllő összesen 32 ioi8 AI°O, h. alja 10 I74 Aioo. Priváterdeje az uraságnak teszen 4293 holdat, melyben 59 8oo A6oo a tisztás. Korcsma és mészárszékjust gyakorol. 3 Lad. 34. No. 117.