A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története első kötet (Budapest, 1911)
IV. A királydaróczi uradalom
ecsedi donatio alapján, egyharmadát a Linkner, Irinyi stb. családok. * Határa 1827-ben még nem volt felmérve, sem szabályozva, sem részarányosítva. Áll 66Vs sessióból, melyen 127 gazda és 59 házas zsellér lakik. Egy sessiónak 26 hold szántóból, 12 hold kaszálóból, egy hold belsőségből kell majd állnia per 1100 •-öl. Allodialis szántóföld 796 2 ° 4 /noo hold. Allodialis kaszáló 431 34 2 A100 hold. A tiszti és cselédlakások, a korcsmák belső telkei és kertjei ai 89 V«oo holdat tesznek. Épületek: a tisztilakás a melléképületeivel, magtár, cselédház, pintérlakás, majorház, pálinkaház, jágeri lakás, marhaistálló, a ((Toronykorcsmaí), a c(Morgókorcsma», egy szárazmalom egy kőre, mészárszék, fűrészmalom, új lisztelőmalom, malommesteri lakás, a Krasznán fahíd vámszedőházzal, rendkívül jövedelmező, a vám 2 / 3 része az uraságé. A városban zsidó zsinagóga is van, de az uraság birtokán csak egy zsidó lakik. Évi tiszta jövedelme 2066 forint 5o l6 /»o kr. értéke 34,447 frt 26 4 /e kr. pp. Története: Régebben két vármegyében feküdt, Szatmár és Középszolnok vármegyében. 1382-ben királyi birtok volt, 1 később a Csáky családé lett, 1395-ben kapván Csáky I. György Zsigmond királytól. 1557-ben Izabella királyné Báthory Györgynek adományozta. 2 Később a szatmári várhoz és Erdődhöz csatoltatott. 1668-ban Csáky István némely részekbe itt beiktattatik. 3 Ezt a részt vette meg 1736-ban az esztrói részszel együtt 3 Lad. 46a. No. 32., 19.