Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

LIII. Csiszár István szolnoki parancsnok tudatja Károlyival, hogy hajdúi számára Kecskemét városától 150 dolmányt, nadrágot, és fekete süveget kezéhez vett. Szolnok^ 1704. apr. 6. Nagyságodnak mint Uramnak alázatosan szolgálok. Istentől szerencsés jókat megadatni kívánok. Már két rendbeli parancsolatját vettem Nagyságodnak az hajdúság öltözete felől, kit egymás után csakhamar percipiáltam. Én Kegyelmes uram Kecskemét városától vettem kezemhez száz ötven dolmánt, annyi nadrágot és fekete süveget, de Kőrös és Czegléd városának semmi nemő ruháját nem láttam, hanem magok tudják, kinek és hova adták légyen. Az kit pedig az itt lakos hajdúságnak adtam, Kegyelmes urunk gratiájából mertem közikbe osztanom, mely iránt Nagyságod bízvást körösi és czeglédi uraimékot requirálhatja iránta. Magamat pedig ajánlván Nagyságod gratiájában maradok Nagyságodnak Praesidii Szolnok, die 6. apr. 1704. alázatos szolgája Csiszár István m. pr.. Külsején: Tek. és nagys. Károlyi Sándor uramnak etc. Kecskeméth. Félív, eredeti, pecséttel. LIV. Újlaki András Károlyitól Sz.-Fehérvár számára gyors segedelmet kér. Sz.-Fehérvár, 1704. apr. 7. Méltóságos Generális Uram, Nagyságodnak nagy jó kegyelmes uramnak alázatos szolgálatomat ajánlom. Az németség ma jó reggel Mór nevű falutól Fejérvár felé megindulván, mint egy öt ezerig való, nem volt kinek eleiben állani annyira, az mint az ő erejékhez kívántatott volna; mi előttök elnyomultunk. Arra való nézve alázatosan*