Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

DCI. A fejedelem levele Károlyihoz. Sárospatak, ifoj. november 10. „ Patak, 10. November 1707. Isten minden jókkal áldja meg Kegyelmedet. Hogy ha Kegyelmed e napokban irt leveleimet vette, általláthatja hogy nincs mit válaszolnom az 6. Nov. irott levelére, mert ezen szepesi lármák valóságosan megszűnvén •és azon securitására Bercsényi uramtul elég had rendeltetvén, az egész Kegyelmed keze alatt lévő corpus felszabadul, sőt nem is lészen szükséges insurgáltatni az túlsó vármegyéket. Az erdélyi és az hadak dislocatiójárul tett dispositiói Kegyelmednek, mindenekben aprobáltatnak, és hogy az elsők a szerint élni nem kivannak, következhető szükségeket legalább nékem nem fogják tulajdoníthatni. Bár csak az udvari kapitánt küldhettem volna Máramarosba, de úgy látom súlyosodott betegsége miatt Krutsai Mártont kelletik közikbe küldenem, hogy az urak dislocatiója végett valamit végezhessen. Eölyüst instellálhatja Kegyelmed az szent-jóbi kapitányságra; Ecsedi helyett valami jó reguralis emberrül kell gondolkodnunk : azért nem denominálhatjuk hertelen successorát, a melyben az Kegyelmed opinióját is elvárom. Kegyelmednek minden jót kivánó attyafia F. P. Rákóczi m. pr. Kívül: Tek. nagys. Károlyi Sándor stb. adassék, Károly. Eredeti. (Rákóczi-levelek, 372.) DCII. A fejedelem levele Károlyihoz. Sárospatak, 1707 november 11. Isten minden kívánatos jókkal áldja meg Kegyelmedet kivánom. Csak sűrűn egymás után vettem a Kegyelmed egynehány rendbeli leveleit, melyeknek nagyobb része leveleimre való választételbül állván, minekelőtte némely punctumokra választ adjak is, kivánom Kegyelmedet az innetső állapotok-